Becsült olvasási idő 64 perc.

Ezen az oldalon olyan utasítások (prompt) és stílusok angol nevei vannak, amelyek a szöveg-alpú zenegenerálásban használhatóak, mint pl. a Suno.AI

Az oldal célja, hogy segítsen a megfelelő angol szavakat megtalálni.

A listát kipróbált és bevált promtokkal kezdtem. Később a ChatGPT-t kértem meg, hogy minden kategóriát bővítsen ki, és készítsen mellé rövid magyarázó szöveget is. Éppen ezért lehetnek olyan utasítások, amelyek nem a várt módon működnek.

E mellett a különböző mesterséges intelligenciákat különböző utasításokkal tréningezték. Amelyik prompt az egyik helyen működik, nem biztos, hogy máshol is hasonló eredményeket ad.

Zenei stílusok

Klasszikus Előtti Zenék

Prehistoric Music (Őskori zene)

• Humming (Dúdolás): Egyszerű vokális technika, amely magában foglalja a dallamok dúdolását.
• Clapping (Taps): Kézzel létrehozott ritmikus hangok.
• Stomping (Dobbantás): Lábakkal létrehozott ritmikus hangok.
• Wooden Drums (Fa dobok): Fából készült ütőhangszerek.
• Bullroarer (Zúgókör): Zsinórra kötött fa vagy csont, amely forgatva hangot ad ki.
• Horn (Kürt): Ősi hangszer, amelyet állati szarvakból készítettek.
• Flute (Furulya): Ősi fúvós hangszer, amelyet különböző anyagokból készítettek.
• Didgeridoo (Didgeridoo): Ősi ausztráliai fúvós hangszer, amelyet eukaliptuszfából készítettek.
• Handpan (Kézi dob): Kézzel játszott ütőhangszer, amely különféle hangokat képes előállítani.
• Ocarina (Okaryna): Ősi fúvós hangszer, amelyet agyagból készítettek.
• Reed Pipe (Nádsíp): Ősi fúvós hangszer, amelyet nádból készítettek.
• Shell Trumpet (Kagylókürt): Kagylóból készült fúvós hangszer.
• Water Drum (Vízidob): Víz és dob kombinációjából létrehozott hangszer.
• Rasp (Recsegő): Fogazott fa vagy csont, amelyet kaparva hangot ad ki.
• Jaw Harp (Szájharfa): Kicsi, fémes hangszer, amelyet a szájhoz helyezve játszanak.
• Clay Whistle (Agyagsíp): Agyagból készült síp.
• Anklung (Anklung): Indonéz bambusz ütőhangszer.
• Jingle Bells (Csengő): Különféle anyagokból készült csengők.
• Lur (Lur): Skandináv országokban használt ősi fúvós hangszer.
• Bamboo Sticks (Bambuszbotok): Bambuszból készült ütőhangszerek.

Ancient Music (Ókori zene)

• Lyre (Líra): Ősi pengetős hangszer, amelyet gyakran használtak az ókori görögöknél.
• Aulos (Aulosz): Görög kettős fúvós hangszer.
• Hydraulis (Hidraulisz): Ősi görög víziorgona.
• Cithara (Cithara): Antik római pengetős hangszer.
• Sistrum (Sistrum): Egyiptomi rituális hangszer, amely rázással ad ki hangot.
• Nabla (Nabla): Ókori közel-keleti hárfaszerű hangszer.
• Pandura (Pandúra): Görög pengetős hangszer.
• Sambuca (Sambuca): Római pengetős hangszer.
• Bagpipes (Dudák): Ősi fúvós hangszer, amelyet különböző kultúrák használtak.
• Crwth (Crwth): Kelta pengetős hangszer.
• Zurna (Zurna): Ősi közel-keleti fúvós hangszer.
• Rebab (Rebab): Közép-ázsiai pengetős hangszer.
• Qanun (Kánon): Arab pengetős hangszer.
• Rabab (Rábáb): Észak-afrikai és közel-keleti húros hangszer.
• Shofar (Sófár): Ősi zsidó rituális hangszer, amelyet kos szarvából készítettek.
• Double Flute (Kettős furulya): Kettős fúvós hangszer, amelyet gyakran használtak az ókorban.
• Salpinx (Szalpinks): Görög fúvós hangszer, amelyet katonai és ceremoniális célokra használtak.
• Epigonion (Epigonion): Antik görög húros hangszer.
• Tibia (Tibia): Római fúvós hangszer, amely kettős furulyából állt.
• Daf (Daf): Ősi közel-keleti ütőhangszer.

Medieval Music (Középkori zene)

1. Hurdy-Gurdy (Nyenyere): Középkori pengetős hangszer, amely forgó kerekekkel szólal meg.
2. Bagpipes (Skót duda): Középkori fúvós hangszer, amelyet különböző európai kultúrák használtak.
3. Lute (Lant): Középkori pengetős hangszer, amely a mai gitár elődje.
4. Dulcimer (Cimbalom): Középkori pengetős hangszer, amely kalapáccsal szólal meg.
5. Sackbut (Poszuna): Középkori fúvós hangszer, amely a mai harsona elődje.
6. Crwth (Középkori hegedű): Középkori pengetős hangszer.
7. Guitar (Gitár): Korai gitár, amelyet különböző európai kultúrák használtak.
8. Harpsichord (Csembaló): Középkori billentyűs hangszer.
9. Fiddle (Középkori hegedű): Középkori vonós hangszer.
10. Portative Organ (Hordozható orgona): Középkori kis orgona, amelyet gyakran használtak egyházi zenében.
11. Rebec (Rebek): Középkori vonós hangszer, amely az arab rababból származik.
12. Shawm (Zurna): Középkori kettős fúvós hangszer.
13. Recorder (Blokkflöte): Középkori fúvós hangszer.
14. Psaltery (Psaltérium): Középkori húros hangszer.
15. Guitar (Gitár): Korai gitár, amelyet különböző európai kultúrák használtak.
16. Symphonia (Szimfónia): Középkori mechanikus hangszer.
17. Gemshorn (Gemshorn): Középkori fúvós hangszer, amelyet állati szarvakból készítettek.
18. Citole (Citola): Középkori pengetős hangszer.
19. Nakers (Nakkerek): Középkori kettős ütőhangszer.
20. Positive Organ (Pozitív orgona): Középkori kis orgona, amelyet gyakran használtak egyházi zenében.

Renaissance Music (Reneszánsz zene)

• Lute (Lant): Reneszánsz pengetős hangszer.
• Viola da Gamba (Viola da gamba): Reneszánsz vonós hangszer.
• Harpsichord (Csembaló): Reneszánsz billentyűs hangszer.
• Cornett (Kornett): Reneszánsz fúvós hangszer.
• Crumhorn (Crumhorn): Reneszánsz fúvós hangszer, amely kettős nád szájrészt használ.
• Sackbut (Poszuna): Reneszánsz fúvós hangszer, amely a mai harsona elődje.
• Recorder (Blokkflöte): Reneszánsz fúvós hangszer.
• Lira da Braccio (Lira da Braccio): Reneszánsz vonós hangszer.
• Spinet (Spinet): Reneszánsz billentyűs hangszer.
• Virginal (Virginál): Reneszánsz billentyűs hangszer.
• Cittern (Cittern): Reneszánsz pengetős hangszer.
• Bandora (Bandora): Reneszánsz pengetős hangszer.
• Racket (Rackett): Reneszánsz fúvós hangszer.
• Kortholt (Kortholt): Reneszánsz fúvós hangszer.
• Shawm (Zurna): Reneszánsz kettős fúvós hangszer.
• Viola (Brácsa): Reneszánsz vonós hangszer.
• Tabor (Tabor): Reneszánsz ütőhangszer.
• Tambourine (Tamburin): Reneszánsz ütőhangszer.
• Dulcian (Dulcian): Reneszánsz fúvós hangszer.
• Hurdy-Gurdy (Nyenyere): Reneszánsz pengetős hangszer.

Early Baroque Music (Korai barokk zene)

• Chitarrone (Chitarrone): Barokk pengetős hangszer.
• Violin (Hegedű): Barokk vonós hangszer.
• Cello (Cselló): Barokk vonós hangszer.
• Double Bass (Nagybőgő): Barokk vonós hangszer.
• Harpsichord (Csembaló): Barokk billentyűs hangszer.
• Oboe (Oboa): Barokk fúvós hangszer.
• Bassoon (Fagott): Barokk fúvós hangszer.
• Trumpet (Trombita): Barokk fúvós hangszer.
• Horn (Kürt): Barokk fúvós hangszer.
• Timpani (Üstdob): Barokk ütőhangszer.
• Flute (Furulya): Barokk fúvós hangszer.
• Clarinet (Klarinét): Barokk fúvós hangszer.
• Trombone (Harsona): Barokk fúvós hangszer.
• Organ (Orgona): Barokk billentyűs hangszer.
• Viola da Gamba (Viola da Gamba): Barokk vonós hangszer.
• Theorbo (Teorba): Barokk pengetős hangszer.
• Lute (Lant): Barokk pengetős hangszer.
• Recorder (Blokkflöte): Barokk fúvós hangszer.
• Clavichord (Klavikord): Barokk billentyűs hangszer.
• Mandolin (Mandolin): Barokk pengetős hangszer.

Baroque Music (Barokk zene)

• Opera (Opera): Színpadi műfaj, amely énekelt drámai jeleneteket, áriákat és kórusokat tartalmaz.
• Oratorio (Oratórium): Hosszú, énekes műfaj, amely bibliai történeteket dolgoz fel, hasonló az operához, de nem színpadias.
• Cantata (Kantáta): Többszólamú énekes műfaj, amely egyházi vagy világi szövegeket dolgoz fel.
• Concerto Grosso (Concerto Grosso): Barokk zenekari műfaj, amelyben kis csoportok váltakoznak a teljes zenekarral.
• Sonata (Szonáta): Többszólamú hangszeres műfaj, amely gyakran több tételből áll.
• Suite (Szvit): Tánctételekből álló hangszeres műfaj.
• Fugue (Fúga): Polifonikus műfaj, amely az imitációs technikákra épül.
• Prelude (Prelúdium): Rövid, bevezető jellegű hangszeres műfaj.
• Toccata (Toccata): Virtuóz, improvizatív jellegű hangszeres műfaj.
• Chorale (Korál): Egyházi énekes műfaj, amely gyakran protestáns himnuszokat dolgoz fel.

Romantic Music (Romantikus zene)

• Symphony (Szimfónia): Többszólamú zenekari műfaj, amely több tételből áll, romantikus érzelmekkel teli.
• Lied (Dal): Szóló énekes műfaj, amely gyakran zongorakísérettel rendelkezik.
• Opera (Opera): Színpadi műfaj, amely énekelt drámai jeleneteket, áriákat és kórusokat tartalmaz.
• Concerto (Versenymű): Szóló hangszerre és zenekarra írt műfaj.
• Symphonic Poem (Szimfonikus költemény): Programzenei műfaj, amely egy történetet vagy képet fest le zenében.
• Piano Music (Zongorazene): Szóló zongorára írt művek.
• Chamber Music (Kamarazene): Kis együttesek számára írt művek.
• Requiem (Rekviem): Gyászmise, amely a halottakért szóló imádságokat dolgozza fel.
• Ballet Music (Balettzene): Balett előadásokhoz írt zene.
• Nocturne (Nocturne): Éjszakai hangulatot ábrázoló zongoraműfaj.

Modern and Contemporary Music (Modern és kortárs zene)

• Serialism (Szerializmus): 20. századi zenei irányzat, amely a dodekafónia elveire épül.
• Minimalism (Minimalizmus): Zenei irányzat, amely egyszerű, ismétlődő motívumokra épül.
• Electronic Music (Elektronikus zene): Elektronikus eszközökkel létrehozott zene.
• Aleatoric Music (Aleatorikus zene): Véletlenszerű elemeket tartalmazó zenei irányzat.
• Neoclassicism (Neoklasszicizmus): Zenei irányzat, amely a klasszikus zene formáit és stílusait újraértelmezi.
• Impressionism (Impresszionizmus): Zenei irányzat, amely az érzelmek és hangulatok festésére törekszik.
• Expressionism (Expresszionizmus): Zenei irányzat, amely az érzelmek intenzív kifejezésére törekszik.
• Avant-Garde (Avantgárd): Úttörő, kísérletező zenei irányzat.
• Postmodern Music (Posztmodern zene): Zenei irányzat, amely különböző stílusok és technikák ötvözésére törekszik.
• World Music (Világzene): Különböző kultúrák zenéjének ötvözése.

Klasszikus Zene

Symphony (Szimfónia)

• Early Classical Symphony (Korai klasszikus szimfónia): Korai szimfóniák, amelyek kisebb zenekarra íródtak, gyakran három vagy négy tételből állnak.
• Late Classical Symphony (Késő klasszikus szimfónia): Nagyobb zenekarra íródott szimfóniák, gyakran négy tételből állnak, komplexebb struktúrával.
• Romantic Symphony (Romantikus szimfónia): Nagyobb zenekar és drámaibb, érzelmekkel teli tételek.
• Chamber Symphony (Kamaraszimfónia): Kisebb zenekarra íródott szimfóniák, intimebb hangzással.

Opera (Opera)

• Opera Seria (Seria opera): Komoly, történelmi vagy mitológiai témájú opera.
• Opera Buffa (Buffa opera): Vígopera, komikus témákkal.
• Grand Opera (Nagyopera): Nagyszabású opera, amely gyakran történelmi vagy monumentális témákat dolgoz fel, nagyzenekarral és kórussal.
• Bel Canto (Bel canto): 19. századi olasz opera stílus, amely az énektechnika szépségére és kifejezőerejére fókuszál.
• Verismo (Verismo): Realista opera stílus, amely mindennapi emberek életét és drámáit ábrázolja.
• Singspiel (Singspiel): Német opera stílus, amelyben a zenés jeleneteket beszélt dialógusok váltják fel.

Concerto (Versenymű)

• Solo Concerto (Szóló versenymű): Egy szóló hangszerre és zenekarra írt mű.
• Double Concerto (Kettős versenymű): Két szóló hangszerre és zenekarra írt mű.
• Triple Concerto (Hármas versenymű): Három szóló hangszerre és zenekarra írt mű.
• Concerto Grosso (Concerto grosso): A barokk korszakra jellemző műfaj, amelyben egy kis csoport szólózenész (concertino) váltakozik a teljes zenekarral (ripieno).

Chamber Music (Kamarazene)

• String Quartet (Vonósnégyes): Két hegedűre, brácsára és csellóra írt mű.
• Piano Trio (Zongoratrió): Zongorára, hegedűre és csellóra írt mű.
• String Quintet (Vonósötös): Két hegedűre, két brácsára és csellóra, vagy két hegedűre, brácsára és két csellóra írt mű.
• Wind Quintet (Fúvósötös): Fuvolára, oboára, klarinétra, fagottra és kürtre írt mű.
• Piano Quintet (Zongoraötös): Zongorára és vonósnégyesre írt mű.
• Brass Quintet (Rézfúvós ötös): Két trombitára, kürtre, harsonára és tubára írt mű.

Sonata (Szonáta)

• Piano Sonata (Zongoraszonáta): Szóló zongorára írt mű.
• Violin Sonata (Hegedűszonáta): Hegedűre és zongorára írt mű.
• Cello Sonata (Csellószonáta): Csellóra és zongorára írt mű.
• Flute Sonata (Furulyaszonáta): Fuvolára és zongorára írt mű.

Oratorio (Oratórium)

• Sacred Oratorio (Szent oratórium): Bibliai vagy vallásos témájú mű.
• Secular Oratorio (Világi oratórium): Világi témájú mű, amely nem vallásos szövegeket dolgoz fel.

Mass (Mise)

• Ordinary of the Mass (Mise állandó részei): A mise állandó részeit (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei) feldolgozó mű.
• Requiem Mass (Rekviem mise): A halottakért mondott mise, amely a gyászmisék állandó részeit (Introit, Kyrie, Dies Irae, Sanctus, Agnus Dei) dolgozza fel.

Other Forms (Egyéb formák)

• Requiem (Rekviem): Gyászmise, amely a halottakért szóló imádságokat dolgozza fel.
• Cantata (Kantáta): Többszólamú énekes műfaj, amely egyházi vagy világi szövegeket dolgoz fel.
• Motet (Motetta): Többszólamú egyházi kórusmű, gyakran latin szövegre.
• Fugue (Fúga): Polifonikus műfaj, amely az imitációs technikákra épül.
• Prelude (Prelúdium): Rövid, bevezető jellegű hangszeres műfaj.
• Toccata (Toccata): Virtuóz, improvizatív jellegű hangszeres műfaj.
• Chorale (Korál): Egyházi énekes műfaj, amely gyakran protestáns himnuszokat dolgoz fel.

Klasszikus Európai Tánczenék Kategóriák

Waltz (Keringő)

1. Viennese Waltz (Bécsi keringő): Gyors tempójú keringő, amely Bécsből származik.
2. Slow Waltz (Lassú keringő): Lassan mozgó keringő, amely Angliából származik.
3. French Waltz (Francia keringő): Keringő, amely Franciaországból származik.
4. Boston Waltz (Bostoni keringő): Lassan mozgó keringő, amely Amerikából származik.

Polka (Polka)

1. Bohemian Polka (Bohém polka): Gyors tempójú polka, amely Csehországból származik.
2. American Polka (Amerikai polka): Polka, amely Amerikából származik.
3. French Polka (Francia polka): Polka, amely Franciaországból származik.
4. German Polka (Német polka): Polka, amely Németországból származik.

Other Classical European Dance Music (Egyéb klasszikus európai tánczene)

1. Minuet (Menüett): Lassan mozgó tánc, amely Franciaországból származik.
2. Gavotte (Gavotte): Közepes tempójú tánc, amely Franciaországból származik.
3. Sarabande (Saraband): Lassan mozgó tánc, amely Spanyolországból származik.
4. Courante (Courante): Közepes tempójú tánc, amely Franciaországból származik.
5. Gigue (Gigue): Gyors tempójú tánc, amely Angliából származik.
6. Mazurka (Mazurka): Közepes tempójú tánc, amely Lengyelországból származik.
7. Polonaise (Polonéz): Lassan mozgó tánc, amely Lengyelországból származik.
8. Tarantella (Tarantella): Gyors tempójú tánc, amely Olaszországból származik.
9. Pavane (Pavane): Lassan mozgó tánc, amely Olaszországból származik.
10. Allemande (Allemande): Közepes tempójú tánc, amely Németországból származik.
11. Saltarello (Saltarello): Gyors tempójú tánc, amely Olaszországból származik.
12. Bolero (Bolero): Lassan mozgó tánc, amely Spanyolországból származik.
13. Fandango (Fandango): Gyors tempójú tánc, amely Spanyolországból származik.
14. Pasodoble (Pasodoble): Közepes tempójú tánc, amely Spanyolországból származik.
15. Csárdás (Csárdás): Gyors tempójú tánc, amely Magyarországból származik.

Folk és Népi Zene

• American Folk (Amerikai népzene): Az amerikai népzenei hagyományok, amelyek az 1920-as és 1930-as években népszerűvé váltak. Jellemző rá a gitár, a banjo és az ének.
• Celtic Folk (Kelta népzene): A kelta hagyományokon alapuló népzene, amely Skóciából, Írországból és más kelta régiókból származik.

Latin Zene

Afro-Cuban (Afro-kubai zene)

• Son Cubano (Kubai son): Kubai zenei stílus, amely az 1920-as években vált népszerűvé. Jellemző rá a gitár, a tres és a bongó.
• Rumba (Rumba): Kubai tánczene, amely az 1930-as években vált népszerűvé. Jellemző rá a gyors ritmus és az ütőhangszerek.
• Mambo (Mambo): Kubai tánczene, amely az 1940-es években vált népszerűvé. Jellemző rá a gyors tempó és a rézfúvós hangszerelés.
• Cha-Cha-Cha (Cha-cha-cha): Kubai tánczene, amely az 1950-es években vált népszerűvé. Jellemző rá a könnyed, táncolható ritmus.
• Bolero (Bolero): Lassú, romantikus kubai tánczene, amely gyakran gitárral és énekkel előadott.
• Danzón (Danzón): Kubai tánczene, amely az 1800-as évek végén alakult ki. Jellemző rá a lassú, elegáns ritmus.
• Guajira (Guajira): Kubai vidéki népzene, amely gitárral és énekkel előadott.
• Timba (Timba): Modern kubai zenei stílus, amely a salsa és a funk elemeit ötvözi.
• Pachanga (Pachanga): Kubai tánczene, amely az 1950-es és 1960-as években vált népszerűvé.
• Conga (Conga): Kubai tánczene, amely a karneváli felvonulásokhoz kapcsolódik.
• Son Montuno (Son montuno): A son kubai zenei stílus egyik változata, amely improvizációs elemeket tartalmaz.
• Trova (Trova): Kubai énekes-dalos hagyomány, amely gyakran gitárral kísért balladákat tartalmaz.
• Charanga (Charanga): Kubai zenekarok, amelyek hegedűt, fuvolát és zongorát használnak.
• Afro-Cuban Jazz (Afro-kubai jazz): Kubai zenei stílus, amely a jazz elemeit ötvözi az afro-kubai ritmusokkal.
• Bachata (Bachata): Dominikai Köztársaságból származó romantikus tánczene.

Brazilian (Brazil zene)

• Samba (Samba): Brazil tánczene, amely az 1930-as és 1940-es években vált népszerűvé. Jellemző rá a gyors ritmus és a gazdag ütőhangszeres kíséret.
• Bossa Nova (Bossa nova): Brazil zenei stílus, amely az 1950-es és 1960-as években vált népszerűvé. Jellemző rá a lágy, finom ritmus és az akusztikus gitár.
• Forró (Forró): Brazil tánczene, amely az északkeleti régióból származik. Jellemző rá az akkordeon, a zabumba és a triangulum.
• Choro (Choro): Brazil instrumentális zene, amely az 1800-as évek végén alakult ki. Jellemző rá a virtuóz játék és az improvizáció.
• Tropicália (Tropicália): Brazil zenei mozgalom, amely az 1960-as években alakult ki, ötvözve a rock, a pszichedelikus zene és a brazil hagyományos zene elemeit.
• Axé (Axé): Brazil popzenei stílus, amely az 1980-as években vált népszerűvé. Jellemző rá a táncolható ritmus és a vidám dallamok.
• Maracatu (Maracatu): Brazil afro-brazil zenei stílus, amely ütőhangszereket és táncot használ.
• Frevo (Frevo): Brazil gyors tempójú tánczene, amely a karneválokhoz kapcsolódik.
• MPB (Música Popular Brasileira): Brazil populáris zenei stílus, amely a hagyományos brazil zenét ötvözi a modern pop és rock elemekkel.
• Pagode (Pagode): Brazil szamba stílus, amely az 1980-as években vált népszerűvé. Jellemző rá az akkordeon és az ütőhangszerek.
• Sertanejo (Sertanejo): Brazil vidéki zene, amely a country és a brazil népzene elemeit ötvözi.
• Baião (Baião): Brazil tánczene, amely az északkeleti régióból származik. Jellemző rá az akkordeon és a zabumba.
• Lambada (Lambada): Brazil tánczene, amely az 1980-as években vált népszerűvé. Jellemző rá a gyors tempó és az érzéki tánc.
• Carimbó (Carimbó): Brazil tánczene, amely az északkeleti régióból származik. Jellemző rá az ütőhangszerek és a tánc.
• Samba-Reggae (Samba-reggae): Brazil zenei stílus, amely a szamba és a reggae elemeit ötvözi.

Hagyományos Népi Zenék Különböző Népektől

• Irish Folk Music (Ír népzene) Írország: Az ír népzene jellemző hangszerei a hegedű, a bodhrán, a tinwhistle és a ír duda. A stílus híres táncdalairól és balladáiról.
• Scottish Folk Music (Skót népzene) Skócia: A skót népzene egyik fő hangszere a skót duda. Emellett gyakoriak a hegedű és a clarsach (keltai hárfa) használata is.
• English Folk Music (Angol népzene) Anglia: Az angol népzene hagyományosan énekes balladákból és táncdalokból áll, gyakran kísérik hegedűvel, citternel és konzertinával.
• Welsh Folk Music (Walesi népzene) Wales: A walesi népzene középpontjában a hárfa áll, valamint a dallamos ének és a walesi furulya.
• French Folk Music (Francia népzene) Franciaország: A francia népzene jellemző hangszerei a hegedű, a harmonika és a hurdy-gurdy. A stílus változatos tánczenéket és balladákat tartalmaz.
• Spanish Folk Music (Spanyol népzene) Spanyolország: A spanyol népzene híres a flamenco-ról, amely gitárt, éneket és táncot ötvöz. Emellett népszerűek a sevillanas és a jota is.
• Italian Folk Music (Olasz népzene) Olaszország: Az olasz népzene gazdag dallamvilágú, gyakoriak benne a mandolin és az akkordeon. A tarantella és a pizzica népszerű táncok.
• German Folk Music (Német népzene) Németország: A német népzene hagyományosan hegedűt, harmonikát és citternel kíséri. A stílus magában foglalja a polkát és a jódlikálást is.
• Hungarian Folk Music (Magyar népzene) Magyarország: A magyar népzene jellemző hangszerei a cimbalom, a hegedű és a citera. A csárdás az egyik legismertebb magyar tánc.
• Polish Folk Music (Lengyel népzene) Lengyelország: A lengyel népzene híres a mazurka és a polonaise táncokról, valamint a hegedű és az akkordeon használatáról.
• Russian Folk Music (Orosz népzene) Oroszország: Az orosz népzene jellemző hangszerei a balalajka, a domra és a bayan. A stílus gazdag énekes balladákban és tánczenékben.
• Greek Folk Music (Görög népzene) Görögország: A görög népzene jellemző hangszerei a bouzouki, a baglama és a lyra. A stílus híres a syrtaki és a rebetiko táncokról.
• Turkish Folk Music (Török népzene) Törökország: A török népzene jellemző hangszerei a saz, a darbuka és a ney. A stílus gazdag dallamvilágú és változatos ritmusokkal rendelkezik.
• Arabic Folk Music (Arab népzene) Arab világ: Az arab népzene jellemző hangszerei az oud, a qanun és a darbuka. A stílus magában foglalja a dallamos éneket és a bonyolult ritmusokat.
• Indian Folk Music (Indiai népzene) India: Az indiai népzene jellemző hangszerei a sitar, a tabla és a harmonium. A stílus változatos és regionális különbségeket mutat.
• Chinese Folk Music (Kínai népzene) Kína: A kínai népzene jellemző hangszerei az erhu, a guzheng és a pipa. A stílus gazdag dallamvilágú és hagyományos énekes formákat is tartalmaz.
• Japanese Folk Music (Japán népzene) Japán: A japán népzene jellemző hangszerei a shamisen, a koto és a taiko. A stílus magában foglalja a hagyományos táncokat és szertartásos zenéket.
• African Folk Music (Afrikai népzene) Afrika: Az afrikai népzene jellemző hangszerei a djembe, a kora és a mbira. A stílus gazdag ritmusokkal és közösségi énekléssel rendelkezik.
• Native American Music (Bennszülött amerikai zene) Észak-Amerika: A bennszülött amerikai népzene jellemző hangszerei a dobok, a furulyák és a csörgők. A stílus szertartásos és közösségi jellegű.
• Australian Aboriginal Music (Ausztrál bennszülött zene) Ausztrália: Az ausztrál bennszülött zene jellemző hangszere a didgeridoo. A stílus ritmikus és spirituális jelentőséggel bír.

20-as, 30-as, 40-es Évek Zenei Stílusai

Jazz

• Dixieland Jazz (Dixieland jazz): A jazz egyik korai stílusa, amely az 1910-es és 1920-as években New Orleansban alakult ki. Jellemző rá a kollektív improvizáció és a gyors tempójú, energikus előadás.
• Swing (Swing): Az 1930-as és 1940-es években népszerű stílus, amely nagyzenekarokra (big band) épült. Jellemző rá a táncos, lendületes ritmus és a hangszeres szólók.
• Bebop (Bebop): Az 1940-es években kialakult jazzstílus, amely komplex harmóniákat, gyors tempókat és virtuóz improvizációkat használ.

Blues

• Delta Blues (Delta blues): A Mississippi-delta régióban az 1920-as és 1930-as években kialakult bluesstílus, amely akusztikus gitár és ének kombinációjára épül.
• Chicago Blues (Chicago blues): Az 1930-as és 1940-es években Chicagóban kialakult elektromos blues stílus, amely elektromos gitárral és szájharmonikával játszott blues dalokat használ.
• Urban Blues (Városi blues): Az 1940-es években városi környezetben kialakult blues stílus, amely nagyobb hangsúlyt helyezett az elektromos hangszerekre és a zenekari kíséretre.

Swing és Big Band

• Big Band (Big band): Nagy létszámú zenekar, amely a swing korszakban, az 1930-as és 1940-es években volt népszerű. Jellemző rá a szaxofon, trombita, harsona és ritmusszekció használata.
• Dance Band (Tánczenekar): Tánczenei stílus, amely a swing és a big band elemeit használja, és nagyobb hangsúlyt helyez a táncolható ritmusokra.

Early Rhythm and Blues (Korai rhythm and blues)

• Jump Blues (Jump blues): Az 1940-es években népszerű stílus, amely a blues és a jazz elemeit ötvözi, és gyors tempójú, táncolható ritmusokkal rendelkezik.
• Doo-Wop (Doo-wop): Az 1940-es évek végén kialakult vokális zenei stílus, amely harmonikus vokálokkal és egyszerű, fülbemászó dallamokkal rendelkezik.

Country és Western

• Western Swing (Western swing): Az 1930-as és 1940-es években népszerű stílus, amely a country, a swing és a jazz elemeit ötvözi. Jellemző rá a hegedű, a gitár és a steel gitár használata.
• Honky-Tonk (Honky-tonk): Az 1940-es években népszerű country stílus, amely az ivóhelyekben (honky-tonk) játszott tánczenére épül.

Gospel

• Traditional Gospel (Tradicionális gospel): Vallásos zenei stílus, amely az afrikai-amerikai közösségekben alakult ki, és az egyházi énekekre és spirituálékra épül.
• Quartet Gospel (Kvartett gospel): Négy énekesből álló csoportok által előadott gospel zene, amely gyakran a cappella vagy minimális hangszeres kísérettel rendelkezik.

Musical és Filmzene

• Broadway Musical (Broadway musical): Színházi műfaj, amely énekelt és táncos jeleneteket tartalmaz. Az 1920-as és 1930-as években vált népszerűvé New Yorkban.
• Film Scores (Filmzenék): Filmekhez írt zenék, amelyek az érzelmek és a történet alátámasztására szolgálnak.

Pop Zene

Traditional Pop (Hagyományos pop)

• Classic Pop (Klasszikus pop): Az 1950-es és 1960-as években népszerű dallamos, könnyen énekelhető stílus, amely nagyzenekari kísérettel rendelkezik.
• Crooner (Crooner): Az 1930-as és 1950-es években népszerű énekstílus, amely lágy, érzelmes előadásmóddal rendelkezik.
• Vocal Pop (Vokális pop): Az énekhangot középpontba helyező popzenei stílus.

Pop Rock (Pop rock)

• Soft Rock (Lágy rock): Középtempójú, dallamos rockzene, amely könnyed, érzelmes hangzással rendelkezik.
• Power Pop (Power pop): Energetikus, fülbemászó dallamokkal és harmonikus vokálokkal rendelkező rockzene.
• Jangle Pop (Jangle pop): Csilingelő gitárhangzású, dallamos rockzene.
• Pop Punk (Pop punk): Gyors tempójú, fülbemászó dallamokkal rendelkező punk rock.
• New Wave (Újhullám): Az 1970-es és 1980-as években népszerű stílus, amely a punk és a pop elemeit ötvözi.
• Heartland Rock (Szívföld rock): Amerikai középosztály hangulatát idéző, érzelmes rockzene.

Dance Pop (Dance pop)

• Disco (Diszkó): Az 1970-es években népszerű, táncos, funk és soul elemeket tartalmazó popzene.
• Synth-Pop (Szintipop): Az 1980-as években népszerű stílus, amely szintetizátorokat és elektronikus hangzást használ.
• Eurodance (Eurodance): Az 1990-es években népszerű, gyors tempójú, elektronikus tánczene.
• Electropop (Elektropop): Elektronikus hangzásokkal és popzenei struktúrákkal rendelkező stílus.
• House (House): Az 1980-as években Chicagóból induló, elektronikus tánczene.
• Techno (Techno): Az 1980-as években Detroitból induló, elektronikus tánczene.

Teen Pop (Tinipop)

• Boy Band Pop (Fiúcsapat pop): Fiatal fiúkból álló együttesek által előadott, fülbemászó popzene.
• Girl Group Pop (Lánycsapat pop): Fiatal lányokból álló együttesek által előadott, fülbemászó popzene.
• Bubblegum Pop (Rágógumi pop): Könnyed, vidám, fülbemászó dallamokkal rendelkező popzene, amely főként tinédzsereknek szól.
• Disney Pop (Disney pop): A Disney csatorna által népszerűvé tett fiatal előadók popzenéje.
• Tween Pop (Tween pop): Fiatal tizenéveseknek szóló, könnyed, fülbemászó popzene.

Adult Contemporary (Felnőtt kortárs zene)

• Soft Pop (Lágy pop): Középtempójú, dallamos, könnyen emészthető popzene.
• Easy Listening (Könnyűzene): Nyugodt, kellemes hangzású zene, amely a háttérben is jól hallgatható.
• Blue-Eyed Soul (Kék szemű soul): Fehér előadók által játszott soul és R&B stílusú popzene.
• Adult Alternative (Felnőtt alternatív): Felnőtteknek szóló alternatív popzene.
• Lite Rock (Lágy rock): Középtempójú, dallamos rockzene, amely könnyed, érzelmes hangzással rendelkezik.

Indie Pop (Indie pop)

• Twee Pop (Twee pop): Vidám, naiv hangzású indie pop, amely gyakran akusztikus hangszereket használ.
• Dream Pop (Dream pop): Atmoszférikus, lebegő hangzású indie pop.
• Lo-Fi Pop (Lo-Fi pop): Alacsony költségvetéssel, egyszerű eszközökkel készített popzene.
• Chamber Pop (Kamarapop): Klasszikus zenei elemeket is tartalmazó indie pop.
• Noise Pop (Noise pop): Zajos, disszonáns elemekkel rendelkező indie pop.
• Bedroom Pop (Hálószobapop): Otthon, egyszerű eszközökkel felvett, személyes hangvételű popzene.

Electropop (Elektropop)

• Synthpop (Szintipop): Az 1980-as években népszerű elektronikus hangzású popzene.
• Chillwave (Chillwave): Nyugodt, retró hangzású elektronikus popzene.
• Futurepop (Futurepop): Elektronikus zene futurisztikus hangzással és popzenei struktúrákkal.
• Hyperpop (Hyperpop): Modern, gyors tempójú, kísérletező elektronikus popzene.

Latin Pop (Latin pop)

• Reggaeton (Reggaeton): Latin-amerikai popzene, amely a reggae és a latin ritmusokat ötvözi.
• Latin Rock (Latin rock): Latin-amerikai rockzene popzenei elemekkel.
• Latin Ballad (Latin ballada): Latin-amerikai romantikus balladák.
• Salsa Pop (Salsa pop): Salsa és popzenei elemeket ötvöző stílus.
• Bachata Pop (Bachata pop): Bachata és popzenei elemeket ötvöző stílus.

J-Pop (Japán pop)

• Idol Pop (Idol pop): Japán idol csoportok által előadott, fülbemászó popzene.
• Anime Pop (Anime pop): Japán animációs filmek és sorozatok zenéi.
• Visual Kei (Visual kei): Japán pop-rock stílus, amely erős vizuális megjelenéssel rendelkezik.
• City Pop (City pop): Az 1980-as években népszerű japán popzenei stílus, amely funk, soul és disco elemeket ötvöz.

K-Pop (Koreai pop)

• Boy Band Pop (Fiúcsapat pop): Koreai fiúcsapatok által előadott, fülbemászó popzene.
• Girl Group Pop (Lánycsapat pop): Koreai lánycsapatok által előadott, fülbemászó popzene.
• EDM K-Pop (EDM K-Pop): Elektronikus tánczenei elemeket tartalmazó koreai popzene.
• Ballad K-Pop (Ballada K-Pop): Koreai romantikus balladák.

World Pop (Világ pop)

Afrobeat Pop (Afrobeat pop)

• Afrobeat (Afrobeat): Afrikai ritmusokat, funk és jazz elemeket ötvöző stílus, amelyet Fela Kuti népszerűsített. Jellemzője a komplex ritmusképletek és a fúvós szekciók.

Bollywood Pop (Bollywood pop)

• Bollywood (Bollywood): Indiai filmek zenéje, amely popzenei elemeket, tradicionális indiai hangszereket és modern hangszereléseket ötvöz.

Caribbean Pop (Karibi pop)

• Reggae (Reggae): Jamaicai eredetű zenei stílus, amely lassú, szinkópált ritmusokkal rendelkezik, gyakran politikai vagy szociális témákkal.
• Dancehall (Dancehall): Gyorsabb tempójú jamaicai zenei stílus, amely a reggae-ből fejlődött ki.
• Soca (Soca): Trinidad és Tobago eredetű tánczenei stílus, amely gyors ritmusokkal és energikus dallamokkal rendelkezik.

Latin Pop (Latin pop)

• Reggaeton (Reggaeton): Latin-amerikai popzene, amely a reggae és a latin ritmusokat ötvözi.
• Latin Rock (Latin rock): Latin-amerikai rockzene popzenei elemekkel.
• Latin Ballad (Latin ballada): Latin-amerikai romantikus balladák.
• Salsa Pop (Salsa pop): Salsa és popzenei elemeket ötvöző stílus.
• Bachata Pop (Bachata pop): Bachata és popzenei elemeket ötvöző stílus.
• Tropical Pop (Trópusi pop): Karibi és latin ritmusokat ötvöző, könnyed, dallamos popzene.

Celtic Pop (Kelta pop)

• Celtic Pop (Kelta pop): Kelta zenei elemeket és popzenei struktúrákat ötvöző stílus, amely gyakran tradicionális kelta hangszereket, mint a bodhrán és a tin whistle használ.

K-Pop (Koreai pop)

• K-Pop (K-Pop): Koreai popzene, amely modern popzenei elemeket, tánczenei ritmusokat és koreografált előadásokat ötvöz.

J-Pop (Japán pop)

• J-Pop (J-Pop): Japán popzene, amely modern popzenei elemeket, elektronikus hangzásokat és anime-kultúrát ötvöz.

Middle Eastern Pop (Közel-keleti pop)

• Arabic Pop (Arab pop): Arab világban népszerű popzene, amely tradicionális arab dallamokat és modern popzenei elemeket ötvöz.
• Persian Pop (Perzsa pop): Iránban és perzsa kultúrkörben népszerű popzene, amely perzsa dallamokat és modern hangszereléseket használ.

African Pop (Afrikai pop)

• Afrobeat (Afrobeat): Afrikai ritmusokat, funk és jazz elemeket ötvöző stílus.
• Highlife (Highlife): Nyugat-afrikai popzene, amely tradicionális afrikai ritmusokat és nyugati hangszereket ötvöz.
• Kwaito (Kwaito): Dél-afrikai zenei stílus, amely hip-hop, house és afrikai ritmusokat ötvöz.

Balkan Pop (Balkán pop)

• Balkan Pop (Balkán pop): Balkán térségben népszerű popzene, amely tradicionális balkáni dallamokat és modern popzenei elemeket ötvöz.

Indian Pop (Indiai pop)

• Bhangra Pop (Bhangra pop): Punjabis bhangra zenei stílus és modern popzenei elemek ötvözése.
• Indipop (Indipop): Indiában népszerű popzenei stílus, amely tradicionális indiai dallamokat és modern popzenei elemeket ötvöz.

Chinese Pop (Kínai pop)

• C-Pop (C-Pop): Kínai popzene, amely modern popzenei elemeket és kínai tradicionális dallamokat ötvöz.
• Mandopop (Mandopop): Mandarinn nyelven előadott kínai popzene.

Turkish Pop (Török pop)

• Arabesque (Arabeszk): Török popzenei stílus, amely arab és török zenei elemeket ötvöz.
• Turkish Pop (Török pop): Modern török popzene, amely nyugati popzenei elemeket és tradicionális török dallamokat ötvöz.

Mediterranean Pop (Mediterrán pop)

• Flamenco Pop (Flamenco pop): Spanyol flamenco zenei elemeket és modern popzenei struktúrákat ötvöző stílus.
• Greek Pop (Görög pop): Görög popzene, amely tradicionális görög dallamokat és modern popzenei elemeket ötvöz.

Nordic Pop (Északi pop)

• Scandipop (Skandináv pop): Skandináv országokban népszerű popzenei stílus, amely modern popzenei elemeket és skandináv dallamokat ötvöz.
• Eurovision Pop (Eurovíziós pop): Az Eurovíziós Dalfesztiválon népszerűvé vált popzenei stílusok.

Contemporary R&B (Kortárs R&B) Kategóriák

• Neo-Soul (Neo-soul): Az 1990-es években kialakult stílus, amely modern R&B és soul elemeket ötvöz, gyakran mély érzelmekkel és gazdag hangszereléssel.
• Alternative R&B (Alternatív R&B): Az R&B és az elektronikus zene határán mozgó stílus, amely kísérletező hangzásokkal és nem hagyományos struktúrákkal rendelkezik.
• Trap R&B (Trap R&B): A trap zenei elemeket és R&B dallamokat ötvöző stílus, gyakran erős basszus és szintetizátor hangzásokkal.
• Hip-Hop Soul (Hip-Hop Soul): Az R&B és a hip-hop elemeket ötvöző stílus, amely ritmusos énekkel és rap betétekkel rendelkezik.
• Quiet Storm (Csendes vihar): Lágy, romantikus R&B stílus, amely éjszakai rádióműsorokban népszerű.
• Urban R&B (Városi R&B): Modern R&B stílus, amely városi életérzést és témákat ötvöz.
• Funk R&B (Funk R&B): Funk elemeket és R&B dallamokat ötvöző stílus, amely gyakran energikus és táncos hangzású.
• Electro-R&B (Elektró R&B): Elektronikus hangzásokkal és modern R&B dallamokkal rendelkező stílus.
• Progressive R&B (Progresszív R&B): Kísérletező és innovatív hangzású R&B stílus, amely nem hagyományos struktúrákat és hangzásokat használ.
• Soulful House (Lelkes ház): A house zene és a soul elemeket ötvöző stílus, amely gyakran táncos és érzelmes hangzású.
• Pop-Soul (Pop-Soul): A popzene és a soul elemeket ötvöző stílus, amely könnyed, fülbemászó dallamokkal rendelkezik.
• Future R&B (Jövőbeli R&B): Modern, futurisztikus hangzásokkal és innovatív hangszerelésekkel rendelkező R&B stílus.
• Contemporary Gospel (Kortárs gospel): Modern R&B és gospel elemeket ötvöző stílus, amely vallásos témákat és dallamokat használ.
• Experimental R&B (Kísérleti R&B): Kísérletező és nem hagyományos hangzású R&B stílus, amely új és innovatív technikákat használ.
• Lounge R&B (Lounge R&B): Nyugodt, hangulatos R&B stílus, amely gyakran háttérzeneként szolgál.

Electropop (Elektropop) Kategóriák

• Synthpop (Szintipop): Az 1980-as években népszerű elektronikus hangzású popzene, amely szintetizátorokat és fülbemászó dallamokat használ.
• Chillwave (Chillwave): Nyugodt, retró hangzású elektronikus popzene, amely atmoszférikus hangzásokkal rendelkezik.
• Futurepop (Futurepop): Elektronikus zene futurisztikus hangzással és popzenei struktúrákkal.
• Hyperpop (Hyperpop): Modern, gyors tempójú, kísérletező elektronikus popzene, amely gyakran erős torzításokat és digitális hangzásokat használ.
• Electroclash (Electroclash): Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején népszerű stílus, amely az elektronikus zene és a punk elemeket ötvözi.
• Vaporwave (Vaporwave): Elektronikus zenei stílus, amely retro hangzásokkal és digitális manipulációval játszik, gyakran nosztalgikus elemekkel.
• Retrowave (Retrowave): Retro szintetizátor hangzásokkal és 1980-as éveket idéző hangulatú elektronikus popzene.
• Dreamwave (Dreamwave): Atmoszférikus, álomszerű hangzásokkal rendelkező elektronikus popzene.
• Synthwave (Szintihullám): Retró szintetizátor hangzásokkal és futurisztikus hangulatú elektronikus popzene.
• Electrofunk (Elektrofunk): Funk és elektronikus zenei elemeket ötvöző stílus, amely gyakran táncos és energikus hangzású.
• Indietronica (Indietronica): Indie és elektronikus zenei elemeket ötvöző stílus, amely kísérletező hangzásokkal rendelkezik.
• Glitch Pop (Glitch Pop): Elektronikus popzene, amely digitális hibákat és torzításokat használ kreatív eszközként.
• Future Bass (Future Bass): Modern, basszus központú elektronikus popzene, amely futurisztikus hangzásokkal rendelkezik.
• Electro Swing (Elektroswing): Elektronikus zenei stílus, amely swing és jazz elemeket ötvöz.
• Electropop-Rock (Elektropop-rock): Elektronikus hangzásokat és rock elemeket ötvöző stílus.

Classic Rock (Klasszikus rock)

• Arena Rock (Aréna rock): Nagy stadionokban előadott, látványos rockzene.
• Blues Rock (Blues rock): A blues és a rock elemeit ötvöző zene.
• Folk Rock (Folk rock): A folk és a rock elemeit ötvöző zene.
• Southern Rock (Déli rock): Az amerikai déli államokból származó rockzene.
• Psychedelic Rock (Pszichedelikus rock): Kísérletező, pszichedelikus hangzásokkal rendelkező rockzene.
• Progressive Rock (Progresszív rock): Komplex szerkezetű, hosszú dalokból álló rockzene.
• Hard Rock (Hard rock): Keményebb, energikusabb rockzene.
• Glam Rock (Glam rock): Vizualitásra és színpadi megjelenésre építő rockzene.
• Garage Rock (Garázs rock): Nyers, energikus rockzene.
• Proto-Punk (Proto-punk): A punk rock előfutára, nyers és energikus zene.
• Jam Band (Jam zenekar): Improvizatív, hosszú zeneszámokat játszó rockzenekarok.
• Soft Rock (Lágy rock): Középtempójú, dallamos rockzene.
• Power Pop (Power pop): Fülbemászó dallamokkal és harmonikus vokálokkal rendelkező rockzene.
• Heartland Rock (Szívföld rock): Az amerikai középosztály hangulatát idéző rockzene.
• Pub Rock (Pub rock): Brit rockzenei stílus, amely kocsmákban és klubokban népszerű.

Rock Zene

• Classic Rock (Klasszikus rock): Az 1960-as és 1970-es években népszerűvé vált rockzenei stílus, amely gitárközpontú, erőteljes énekhangokkal és dallamos refrénekkel rendelkezik.
• Hard Rock (Hard rock): Keményebb, energikusabb rockzenei stílus, amely a torzított gitárhangzást és a dinamikus dobolást helyezi előtérbe.
• Heavy Metal (Heavy metal): Erőteljes, gyors tempójú rockzene, amely gyakran sötét, misztikus témákat dolgoz fel. Jellemző rá a torzított gitár, a gyors dobolás és a magas énekhangok.
• Punk Rock (Punk rock): Az 1970-es években kialakult gyors tempójú, nyers, egyszerű rockzenei stílus, amely gyakran politikai vagy társadalmi témákat dolgoz fel.
  • Grunge (Grunge): Az 1990-es években Seattle-ből származó rockzenei stílus, amely a torzított gitárhangzást és a melankolikus dallamokat ötvözi.
  • Britpop (Britpop): Az 1990-es években az Egyesült Királyságban népszerűvé vált stílus, amely a brit rock hagyományait ötvözi a modern popzenével.
  • Indie Rock (Indie rock): Független kiadóknál megjelenő, alternatív rockzenei stílus, amely a kreativitásra és az eredetiségre helyezi a hangsúlyt.
• Alternative Rock (Alternatív rock): A rockzene egyik változatos irányzata, amely az 1980-as és 1990-es években vált népszerűvé. Jellemző rá az újító hangzás és a különböző stílusok ötvözése.
• Progressive Rock (Progresszív rock): Komplex szerkezetű, gyakran hosszú dalokból álló rockzenei stílus, amely kísérletező jellegű és változatos hangszereket használ.
  • Symphonic Rock (Szimfonikus rock): A progresszív rock egyik alműfaja, amely szimfonikus elemeket és hangszereléseket használ.
• Psychedelic Rock (Pszichedelikus rock): Az 1960-as években népszerűvé vált rockzenei stílus, amely a kísérletező hangzásokra és a pszichedelikus élményekre épül.
  • Space Rock (Űr rock): A pszichedelikus rock egyik alműfaja, amely a tér és az univerzum témáit dolgozza fel.
• Glam Rock (Glam rock): Az 1970-es években népszerűvé vált rockzenei stílus, amely a színpadi megjelenésre és a vizuális elemekre helyezi a hangsúlyt.
  • Shock Rock (Sokk rock): A glam rock egyik alműfaja, amely a provokatív színpadi előadásokra és a sokkoló megjelenésre épül.
• Southern Rock (Déli rock): Az amerikai déli államokból származó rockzenei stílus, amely a country és a blues elemeit ötvözi.
• Garage Rock (Garázs rock): Nyers, energikus rockzenei stílus, amely gyakran egyszerű, rövid dalokból áll.
• Blues Rock (Blues rock): A blues és a rock elemeit ötvöző zenei stílus, amely gyakran hosszú gitárszólókat és improvizációkat tartalmaz.
• Funk Rock (Funk rock): A funk és a rock elemeit ötvöző zenei stílus, amely a ritmusra és a groove-ra helyezi a hangsúlyt.
• Industrial Rock (Indusztriális rock): A rock és az elektronikus zene elemeit ötvöző stílus, amely gyakran sötét, mechanikus hangzásokat használ.
• Gothic Rock (Gótikus rock): Sötét, melankolikus hangulatú rockzenei stílus, amely gyakran misztikus vagy romantikus témákat dolgoz fel.
• Post-Rock (Post-rock): Kísérletező, atmoszférikus rockzenei stílus, amely gyakran hosszú, instrumentális tételekből áll.

Metal Zene

• Heavy Metal (Heavy metal): Az 1970-es években kialakult rockzenei stílus, amely erőteljes gitárhangzással, gyors dobolással és magas énekhangokkal rendelkezik.
• Thrash Metal (Thrash metal): Az 1980-as években népszerűvé vált metal stílus, amely gyors tempójú, agresszív gitár riffeket és intenzív dobolást használ.
• Death Metal (Death metal): Sötét, extrém metal stílus, amely mély, gutturális énekhangokat és komplex, technikás gitár riffeket használ.
• Black Metal (Black metal): A sötét, misztikus témákat feldolgozó metal stílus, amely gyakran magas, sikoltozó énekhangokat és gyors, blast beat dobolást használ.
• Doom Metal (Doom metal): Lassan mozgó, nehéz, súlyos hangzású metal stílus, amely gyakran melankolikus és sötét témákat dolgoz fel.
• Power Metal (Power metal): Melodikus, epikus hangzású metal stílus, amely hősies témákat és gyors tempójú, dallamos gitárszólókat használ.
• Symphonic Metal (Szimfonikus metal): A szimfonikus elemeket, például vonósokat és kórusokat a metal hangzásával ötvöző stílus.
• Folk Metal (Folk metal): A hagyományos népzenei elemeket a metal hangzásával ötvöző stílus.
• Gothic Metal (Gótikus metal): Sötét, melankolikus hangzású metal stílus, amely gyakran romantikus vagy misztikus témákat dolgoz fel.
• Industrial Metal (Indusztriális metal): Az elektronikus és ipari hangzásokat a metal hangzásával ötvöző stílus.
• Progressive Metal (Progresszív metal): Komplex szerkezetű, technikás metal stílus, amely gyakran hosszú dalokból és változatos hangszerekből áll.
• Groove Metal (Groove metal): A groove-orientált, ritmikus metal stílus, amely súlyos gitárriffeket és erőteljes dobolást használ.
• Nu Metal (Nu metal): A rap, a funk és az elektronikus zenei elemeket a metal hangzásával ötvöző stílus.
• Sludge Metal (Sludge metal): Lassan mozgó, súlyos, nyers hangzású metal stílus, amely a doom és a hardcore punk elemeit ötvözi.
• Post-Metal (Post-metal): Kísérletező, atmoszférikus metal stílus, amely gyakran hosszú, instrumentális tételekből áll.

Elektronikus Zene

• House (House): Az 1980-as években Chicagóból induló tánczenei stílus, amely ismétlődő 4/4-es ütemekre és basszusra épül.
• Techno (Techno): Az 1980-as években Detroitból induló elektronikus tánczene, amely szintetizátorokkal és dobgépekkel létrehozott mechanikus hangzásokkal rendelkezik.
• Trance (Trance): Az 1990-es években népszerűvé vált elektronikus tánczene, amely hipnotikus dallamokat és gyors tempójú ütemeket használ.
• Dubstep (Dubstep): Az 2000-es években kialakult elektronikus zenei stílus, amely súlyos basszusokat, széttört ritmusokat és agresszív hangzást használ.
• Drum and Bass (Drum and bass): Gyors tempójú, ritmikus elektronikus zenei stílus, amely komplex dobtémákat és mély basszusokat használ.
• Ambient (Ambient): Atmoszférikus, nyugodt elektronikus zene, amely háttérzeneként vagy relaxációs célra szolgál.
• Electro (Electro): Az 1980-as években kialakult elektronikus zenei stílus, amely szintetizátorokat és dobgépeket használ, gyakran robotikus hangzással.
• Synthwave (Synthwave): Retró szintetizátor hangzásokkal rendelkező elektronikus zene, amely az 1980-as évek esztétikáját idézi.
• Chillwave (Chillwave): Nyugodt, atmoszférikus elektronikus zene, amely retró hangzásokat és modern elemeket ötvöz.
• Future Bass (Future bass): Modern, basszus központú elektronikus zene, amely dallamos szintetizátorokat és dinamikus ritmusokat használ.
• Trap (Trap): Elektronikus zenei stílus, amely hip-hop elemeket, súlyos basszusokat és gyors dobokat használ.
• Hardstyle (Hardstyle): Kemény, gyors tempójú elektronikus tánczene, amely erőteljes kick dobokra és szintetizátor riffekre épül.
• Glitch (Glitch): Kísérletező elektronikus zene, amely hibás, széttört hangzásokat és digitális zajokat használ.
• Progressive House (Progresszív house): Melodikus, építkező elektronikus tánczene, amely lassan kibontakozó dallamokat és ritmusokat használ.
• Deep House (Deep house): Nyugodt, atmoszférikus house zene, amely mély basszusokat és finom szintetizátor hangzásokat használ.

Hip-Hop Zene

• Old School Hip-Hop (Old school hip-hop): Az 1970-es és 1980-as években kialakult hip-hop zenei stílus, amely egyszerűbb ritmusokat, scratch technikákat és MC-zést használ.
• Golden Age Hip-Hop (Aranykor hip-hop): Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején népszerűvé vált stílus, amely innovatív szövegekkel és hangzásvilággal rendelkezik.
• Gangsta Rap (Gangsta rap): Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején kialakult stílus, amely a városi élet kemény realitásait és az utcai életet dolgozza fel.
• East Coast Hip-Hop (Keleti parti hip-hop): Az Egyesült Államok keleti partvidékéről származó hip-hop stílus, amely komplex rímstruktúrákat és sötétebb hangzásvilágot használ.
• West Coast Hip-Hop (Nyugati parti hip-hop): Az Egyesült Államok nyugati partvidékéről származó hip-hop stílus, amely lazább, funk befolyásolta hangzásvilágot használ.
• Southern Hip-Hop (Déli hip-hop): Az Egyesült Államok déli államaiból származó hip-hop stílus, amely a crunk, a trap és a bounce elemeit ötvözi.
• Trap (Trap): Az 1990-es évek végén és az 2000-es évek elején kialakult hip-hop stílus, amely gyors tempójú dobalapokat, súlyos basszusokat és szintetizátorokat használ.
• Alternative Hip-Hop (Alternatív hip-hop): Kísérletező, innovatív hip-hop stílus, amely a hagyományos hip-hop határain túlmutatva új elemeket és hangzásokat ötvöz.
• Conscious Hip-Hop (Tudatos hip-hop): Politikai és társadalmi témákat feldolgozó hip-hop stílus, amely az igazságtalanságokra és a társadalmi problémákra fókuszál.
• Jazz Rap (Jazz rap): A jazz és a hip-hop elemeit ötvöző stílus, amely élő hangszeres kíséretet és jazz inspirálta ritmusokat használ.
• Boom Bap (Boom bap): Az 1990-es évek elején népszerűvé vált hip-hop stílus, amely kemény dobokkal és egyszerű, mégis erőteljes ritmusokkal rendelkezik.
• Hyphy (Hyphy): Az 1990-es évek végén és az 2000-es évek elején az amerikai nyugati partvidéken kialakult hip-hop stílus, amely energikus, party-orientált hangzásvilággal rendelkezik.
• Mumble Rap (Mumble rap): Az 2010-es években népszerűvé vált hip-hop stílus, amely gyakran érthetetlen, mumus szövegeket használ, és nagy hangsúlyt helyez a ritmusra és a hangzásra.
• Cloud Rap (Cloud rap): Az elektronikus zene és a hip-hop elemeit ötvöző stílus, amely atmoszférikus, álomszerű hangzásvilággal rendelkezik.
• Grime (Grime): Az Egyesült Királyságból származó hip-hop stílus, amely gyors tempójú, energikus ritmusokat és agresszív szövegeket használ.

Jazz Zene

• Dixieland (Dixieland): Az 1910-es és 1920-as években New Orleansban kialakult jazzstílus, amely kollektív improvizációval és gyors tempójú, energikus előadásokkal rendelkezik.
• Swing (Swing): Az 1930-as és 1940-es években népszerűvé vált jazzstílus, amely nagyzenekarokra (big band) épült, táncos, lendületes ritmusokkal és hangszeres szólókkal.
• Bebop (Bebop): Az 1940-es években kialakult jazzstílus, amely komplex harmóniákat, gyors tempókat és virtuóz improvizációkat használ.
• Cool Jazz (Cool jazz): Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején kialakult jazzstílus, amely nyugodtabb, letisztultabb hangzással és lassabb tempóval rendelkezik.
• Hard Bop (Hard bop): Az 1950-es években kialakult jazzstílus, amely a bebop és a blues elemeit ötvözi, erőteljes ritmusokkal és intenzív előadásokkal.
• Modal Jazz (Modális jazz): Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején kialakult jazzstílus, amely a modális skálákra és az improvizációra épül.
• Free Jazz (Szabad jazz): Az 1960-as években kialakult avantgárd jazzstílus, amely teljes improvizációra és kísérletező hangzásokra épül.
• Fusion (Fúziós jazz): Az 1960-as évek végén és az 1970-es években kialakult stílus, amely a jazz, a rock és a funk elemeit ötvözi.
• Smooth Jazz (Lágy jazz): Az 1980-as években népszerűvé vált jazzstílus, amely dallamos, könnyen emészthető zenét kínál, gyakran háttérzeneként használják.
• Latin Jazz (Latin jazz): A latin-amerikai ritmusokat és hangszereket a jazz elemeivel ötvöző stílus.
• Gypsy Jazz (Cigány jazz): Az 1930-as években Django Reinhardt által népszerűvé vált stílus, amely a cigányzenei elemeket és a jazz harmóniákat ötvözi.
• Vocal Jazz (Vokális jazz): Jazzstílus, amelyben az énekhang a központi elem, gyakran improvizatív és skatszólókat tartalmaz.
• Big Band (Big band): Nagy létszámú zenekar, amely az 1930-as és 1940-es években volt népszerű, táncos, lendületes ritmusokkal és hangszeres szólókkal.
• Post-Bop (Post-bop): Az 1960-as évek közepén kialakult jazzstílus, amely a bebop és a hard bop elemeit modern elemekkel ötvözi.
• Avant-Garde Jazz (Avantgárd jazz): Kísérletező, újító jazzstílus, amely a hagyományos jazz határain túlmutatva új elemeket és hangzásokat ötvöz.

Blues Zene

• Delta Blues (Delta blues): Az amerikai Mississippi-delta régióból származó akusztikus blues stílus, amely gyakran egyszerű, mély érzelmeket kifejező dallamokat és szövegeket használ. Jellemző hangszere az akusztikus gitár.
• Chicago Blues (Chicago blues): Az 1940-es és 1950-es években Chicagóban kialakult elektromos blues stílus, amely gyakran használ elektromos gitárt, szájharmonikát és dobot. Az urbanizált blues egyik legfontosabb formája.
• Texas Blues (Texasi blues): A Texas államból származó blues stílus, amely gyakran erőteljes gitárszólókat és shuffle ritmusokat használ.
• Piedmont Blues (Piedmont blues): Az amerikai keleti partvidékről származó akusztikus blues stílus, amely fingerpicking gitártechnikát használ, és dallamos, ragtime-szerű ritmusokkal rendelkezik.
• Jump Blues (Jump blues): Az 1940-es években népszerű, gyors tempójú blues stílus, amely a swing zenekarok és a big band hangzására épül, gyakran használ rézfúvósokat és táncolható ritmusokat.
• Boogie-Woogie (Boogie-woogie): Gyors tempójú, táncolható zongorablues stílus, amely ismétlődő bal kéz basszusmintákat és improvizatív jobb kéz dallamokat használ.
• Electric Blues (Elektromos blues): Az 1940-es évektől kezdve népszerűvé vált blues stílus, amely elektromos hangszereket, például elektromos gitárt, basszusgitárt és dobot használ.
• Country Blues (Vidék blues): Az amerikai vidéki területekről származó akusztikus blues stílus, amely gyakran egyetlen énekes és egy gitár kíséretével ad elő dalokat.
• West Coast Blues (Nyugati parti blues): Az amerikai nyugati partvidékről származó blues stílus, amely gyakran swing és jazz elemeket ötvöz.
• Memphis Blues (Memphisi blues): Az 1910-es és 1920-as években Memphis városában kialakult blues stílus, amely gyakran kombinálja a country és a városi blues elemeit.
• Swamp Blues (Mocsár blues): A Louisiana államból származó blues stílus, amely lassú, mély hangzású dallamokat és gyakran egyszerű hangszerelést használ.
• Soul Blues (Soul blues): A soul zene és a blues elemeit ötvöző stílus, amely érzelmes énekhangokkal és dallamos hangszereléssel rendelkezik.
• Modern Electric Blues (Modern elektromos blues): Az 1960-as évektől napjainkig tartó elektromos blues stílus, amely modern hangzásokat és technikákat alkalmaz.
• Blues Rock (Blues rock): A blues és a rock elemeit ötvöző zenei stílus, amely gyakran hosszú gitárszólókat és energikus előadásmódot használ.
• Acoustic Blues (Akusztikus blues): A hagyományos akusztikus hangszerekkel, például gitárral, zongorával és szájharmonikával játszott blues zene.

Reggae Zene

• Roots Reggae (Roots reggae): A reggae zene egyik legkorábbi formája, amely a 1960-as és 1970-es években vált népszerűvé. Jellemző rá a mély basszus, a ritmikus gitár és a szociális, politikai vagy vallási témájú szövegek.
• Dub (Dub): A reggae zene egyik alműfaja, amely az 1970-es években alakult ki. Jellemzője az instrumentális remixek, erős basszus és dob, valamint a különféle hanghatások, például visszhang és reverb használata.
• Dancehall (Dancehall): Az 1970-es évek végén és az 1980-as években kialakult reggae stílus, amely gyorsabb tempójú és gyakran party-orientált szövegeket tartalmaz.
• Lovers Rock (Lovers rock): A reggae zene egyik romantikusabb ága, amely az 1970-es években alakult ki az Egyesült Királyságban. Gyakran lírai témájú és lágyabb hangzású.
• Rocksteady (Rocksteady): Az 1960-as évek közepén kialakult stílus, amely a ska és a reggae közötti átmenetet képezi. Lassabb tempójú és gyakran romantikus témájú.
• Ragga (Ragga): A reggae és a dancehall stílusának egy változata, amely az elektronikus hangszereket és a digitális hangzást helyezi előtérbe.
• Reggae Fusion (Reggae fusion): A reggae és más zenei stílusok, például a hip-hop, az R&B vagy a rock elemeit ötvöző zene.
• Nyahbinghi (Nyahbinghi): A tradicionális rastafári vallási zene, amely afrikai dobokat, énekeket és spirituális szövegeket tartalmaz.
• Ragga Jungle (Ragga jungle): Az 1990-es években kialakult stílus, amely a reggae, a dancehall és a drum and bass elemeit ötvözi.
• Digital Reggae (Digitális reggae): Az 1980-as években kialakult stílus, amely elektronikus hangszerekkel és digitális technikákkal létrehozott reggae zene.
• Ska (Ska): Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején Jamaikában kialakult zenei stílus, amely gyors tempójú és energikus, gyakran használ rézfúvósokat.
• 2 Tone (2 Tone): Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején az Egyesült Királyságban kialakult ska stílus, amely a ska, a punk és a new wave elemeit ötvözi.
• Reggaeton (Reggaeton): A reggae, a dancehall és a latin zene elemeit ötvöző stílus, amely az 1990-es évek végén vált népszerűvé.
• Mento (Mento): A jamaikai népzene egyik korai formája, amely a reggae és a ska előfutára. Akusztikus hangszerekkel, például gitárral, banjóval és marimbulával játszott zene.
• Soca (Soca): A karibi calypso és a soul zene elemeit ötvöző stílus, amely gyakran gyors tempójú és táncolható.

Ska Zene

• Traditional Ska (Tradicionális ska): Az 1960-as évek elején Jamaikában kialakult ska zenei stílus, amely gyors tempójú, energikus ritmusokkal és rézfúvós hangszerekkel rendelkezik.
• 2 Tone Ska (2 Tone ska): Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején az Egyesült Királyságban kialakult stílus, amely a ska, a punk és a new wave elemeit ötvözi. A név a 2 Tone Records lemezkiadóra utal.
• Ska Punk (Ska punk): A ska és a punk rock elemeit ötvöző zenei stílus, amely gyors tempójú, energikus zenével és gyakran társadalmi vagy politikai témájú szövegekkel rendelkezik.
• Ska Jazz (Ska jazz): A ska és a jazz elemeit ötvöző zenei stílus, amely improvizációkra és komplex hangszeres játékra épül.
• Third Wave Ska (Harmadik hullám ska): Az 1980-as és 1990-es években kialakult ska stílus, amely a ska, a punk és a rock elemeit ötvözi, és a ska zene harmadik népszerűségi hullámát jelenti.
• Skacore (Skacore): A ska és a hardcore punk elemeit ötvöző zenei stílus, amely erőteljes, gyors tempójú zenével rendelkezik.
• Reggae Ska (Reggae ska): A ska és a reggae elemeit ötvöző zenei stílus, amely a két zenei világ legjobb elemeit kombinálja.
• Rocksteady (Rocksteady): Az 1960-as évek közepén kialakult stílus, amely a ska és a reggae közötti átmenetet képezi. Lassabb tempójú és gyakran romantikus témájú.
• Latin Ska (Latin ska): A ska zene latin-amerikai változata, amely a tradicionális latin zenei elemeket ötvözi a ska ritmusokkal.
• Bluebeat (Bluebeat): Az 1960-as évek elején az Egyesült Királyságban kialakult ska stílus, amely a jamaikai ska és a brit popzene elemeit ötvözi.
• Japanese Ska (Japán ska): A ska zene japán változata, amely a tradicionális japán zenei elemeket ötvözi a ska ritmusokkal.
• Ska Revival (Ska revival): Az 1970-es és 1980-as években az Egyesült Királyságban kialakult mozgalom, amely a tradicionális ska zene újraéledését jelentette.
• Christian Ska (Keresztény ska): A ska zene keresztény változata, amely vallási témájú szövegeket és pozitív üzeneteket közvetít.
• Instrumental Ska (Instrumentális ska): Olyan ska zene, amelyben a hangsúly az instrumentális előadásokon és a hangszeres szólókon van.
• Ska-Pop (Ska-pop): A ska és a popzene elemeit ötvöző stílus, amely könnyedebb, fülbemászó dallamokat használ.

New Age Zene

• Ambient New Age (Ambient New Age): Atmoszférikus, nyugodt zenei stílus, amely a pihenést és a relaxációt szolgálja, gyakran természet hangokkal és elektronikus szintetizátorokkal.
• Meditative (Meditatív): Nyugodt, lassú tempójú zene, amely a meditáció és a belső béke elérését segíti elő, gyakran ismétlődő mintákkal és puha hangszínekkel.
• Nature Sounds (Természet hangok): Olyan zenei stílus, amely természetes hangokat, például madárcsicsergést, vízcsobogást és esőt ötvöz zenével, hogy nyugodt és pihentető atmoszférát teremtsen.
• Healing (Gyógyító): Zenei stílus, amelyet a gyógyulás és a fizikai, mentális vagy érzelmi jólét elősegítésére használnak, gyakran lágy dallamokkal és harmonikus hangzásokkal.
• Space Music (Űrzene): Kísérletező zenei stílus, amely az űr és a csillagok inspirálta hangzásokat és atmoszférát használ, gyakran lassú és lebegő dallamokkal.
• World Fusion (Világfúzió): A világ különböző zenei kultúráit ötvöző stílus, amely tradicionális és modern hangszereket, valamint dallamokat használ.
• Chant (Ének): Olyan zenei stílus, amely vallási vagy spirituális énekeket tartalmaz, gyakran ismétlődő mintákkal és meditatív jelleggel.
• Electronic (Elektronikus): Elektronikus szintetizátorokat és digitális hangszereket használó zenei stílus, amely gyakran kísérletező és innovatív hangzásokat kínál.
• Celtic New Age (Kelta New Age): A kelta zenei hagyományokat és hangszereket (például hárfa, hegedű) a modern New Age elemekkel ötvöző stílus.
• Ethnic Fusion (Etnikus fúzió): Különböző etnikai zenei hagyományokat ötvöző stílus, amely gyakran használ egzotikus hangszereket és dallamokat.
• Minimalist (Minimalista): Egyszerű, ismétlődő mintákat és letisztult hangzásokat használó zenei stílus, amely a pihenést és a koncentrációt segíti elő.
• Piano New Age (Zongora New Age): Nyugodt, dallamos zenei stílus, amely főként zongorára épül, és a relaxációt és a belső béke elérését szolgálja.
• Neo-Classical (Neoklasszikus): A klasszikus zenei elemeket és hangszereket (például zongora, vonósok) a modern New Age hangzásokkal ötvöző stílus.
• Sacred (Szent): Spirituális vagy vallási témákat feldolgozó zenei stílus, amely gyakran használ szent énekeket, kórusokat és meditatív dallamokat.
• Relaxation (Relaxációs): Olyan zenei stílus, amely kifejezetten a pihenést és a stresszcsökkentést szolgálja, gyakran lágy hangszerekkel és nyugodt dallamokkal.

R&B Zene

• Classic R&B (Klasszikus R&B): Az 1940-es és 1950-es években kialakult zenei stílus, amely a blues, a jazz és a gospel elemeit ötvözi, gyakran erőteljes énekhangokkal és hangszeres kísérettel.
• Contemporary R&B (Kortárs R&B): Az 1980-as évektől napjainkig tartó R&B stílus, amely a modern pop, hip-hop és elektronikus zenei elemeket ötvözi.
• Neo-Soul (Neo-soul): Az 1990-es évek végén kialakult stílus, amely a klasszikus soul és a kortárs R&B elemeit ötvözi, gyakran organikus hangzással és mély érzelmekkel.
• Funk (Funk): Az 1960-as és 1970-es években kialakult zenei stílus, amely a ritmikus groove-okra, erőteljes basszusvonalakra és dinamikus előadásmódra épül.
• Hip-Hop Soul (Hip-hop soul): Az 1990-es években kialakult stílus, amely a hip-hop és az R&B elemeit ötvözi, gyakran rapbetétekkel és dallamos refrénekkel.
• Quiet Storm (Csendes vihar): Az 1970-es években kialakult, lágy, romantikus R&B stílus, amely lassú tempójú, érzelmes dallamokat és énekeket használ.
• New Jack Swing (New jack swing): Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején népszerűvé vált stílus, amely az R&B, a hip-hop és a funk elemeit ötvözi.
• Alternative R&B (Alternatív R&B): Az R&B és az elektronikus zene határán mozgó kísérletező stílus, amely új és innovatív hangzásokat használ.
• Blue-Eyed Soul (Kék szemű soul): Fehér előadók által játszott soul és R&B stílusú zene, amely az 1960-as években vált népszerűvé.
• Trap Soul (Trap soul): Az R&B és a trap zene elemeit ötvöző stílus, amely súlyos basszusokat, lassú tempót és érzelmes énekeket használ.
• Urban (Városi): Kortárs R&B, amely városi, modern hangzásokkal és témákkal rendelkezik.
• Motown (Motown): Az 1960-as években a Motown Records által népszerűvé tett R&B stílus, amely fülbemászó dallamokat, harmonikus vokálokat és táncolható ritmusokat használ.
• Psychedelic Soul (Pszichedelikus soul): Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején kialakult stílus, amely a soul és a pszichedelikus zene elemeit ötvözi.
• Doo-Wop (Doo-wop): Az 1940-es és 1950-es években népszerű vokális zenei stílus, amely harmonikus vokálokkal és egyszerű, fülbemászó dallamokkal rendelkezik.
• Gospel (Gospel): Vallásos témájú R&B, amely a gospel zene elemeit ötvözi a modern R&B hangzásokkal.

Soul Zene

• Classic Soul (Klasszikus soul): Az 1960-as években népszerűvé vált zenei stílus, amely a gospel, a blues és az R&B elemeit ötvözi, gyakran érzelmes énekhangokkal és hangszeres kísérettel.
• Southern Soul (Déli soul): Az amerikai déli államokból származó soul stílus, amely a gospel és a blues elemeit ötvözi, gyakran erőteljes énekhangokkal és érzelmes dallamokkal.
• Northern Soul (Északi soul): Az Egyesült Királyságban népszerűvé vált soul stílus, amely az amerikai Motown és a klasszikus soul zenékre épül, gyakran táncolható ritmusokkal.
• Philly Soul (Philly soul): Az 1970-es években Philadelphiában kialakult soul stílus, amely gazdag hangszerelést, harmonikus vokálokat és táncolható ritmusokat használ.
• Psychedelic Soul (Pszichedelikus soul): Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején kialakult stílus, amely a soul és a pszichedelikus zene elemeit ötvözi.
• Funk (Funk): Az 1960-as és 1970-es években kialakult zenei stílus, amely a ritmikus groove-okra, erőteljes basszusvonalakra és dinamikus előadásmódra épül.
• Neo-Soul (Neo-soul): Az 1990-es évek végén kialakult stílus, amely a klasszikus soul és a kortárs R&B elemeit ötvözi, gyakran organikus hangzással és mély érzelmekkel.
• Blue-Eyed Soul (Kék szemű soul): Fehér előadók által játszott soul és R&B stílusú zene, amely az 1960-as években vált népszerűvé.
• Gospel (Gospel): Vallásos témájú soul zene, amely a gospel zene elemeit ötvözi a soul hangzásokkal.
• Detroit Soul (Detroit soul): Az 1960-as években Detroitban kialakult soul stílus, amely a Motown Records által népszerűvé tett hangzásokat használja.
• Chicago Soul (Chicagói soul): Az 1960-as években Chicagóban kialakult soul stílus, amely gazdag hangszerelést és érzelmes énekhangokat használ.
• Memphis Soul (Memphisi soul): Az 1960-as években Memphisben kialakult soul stílus, amely a gospel és a blues elemeit ötvözi, gyakran erőteljes énekhangokkal és érzelmes dallamokkal.
• Quiet Storm (Csendes vihar): Az 1970-es években kialakult, lágy, romantikus soul stílus, amely lassú tempójú, érzelmes dallamokat és énekeket használ.
• Modern Soul (Modern soul): Az 1980-as évektől napjainkig tartó soul stílus, amely a klasszikus soul elemeit modern hangzásokkal és technikákkal ötvözi.
• Retro-Soul (Retro-soul): Olyan modern soul stílus, amely a klasszikus soul zene hangzását és stílusát idézi.

Funk Zene

• Classic Funk (Klasszikus funk): Az 1960-as és 1970-es években kialakult zenei stílus, amely ritmikus groove-okra, erőteljes basszusvonalakra és dinamikus előadásmódra épül.
• P-Funk (P-funk): A Parliament-Funkadelic zenekar által népszerűvé tett stílus, amely pszichedelikus elemeket és szórakoztató szövegeket használ.
• Funk Rock (Funk rock): A funk és a rock elemeit ötvöző zenei stílus, amely energikus gitárszólókat és ritmikus groove-okat használ.
• Funk Metal (Funk metal): A funk és a heavy metal elemeit ötvöző zenei stílus, amely súlyos gitárriffeket és funk ritmusokat használ.
• Go-Go (Go-go): Az 1970-es évek végén Washington D.C.-ben kialakult stílus, amely erőteljes ritmusokra és élő előadásmódra épül.
• Boogie (Boogie): Az 1970-es és 1980-as években népszerűvé vált funk stílus, amely disco elemeket is ötvöz.
• Electro-Funk (Elektro-funk): Az 1980-as években kialakult stílus, amely elektronikus hangszereket és funk ritmusokat ötvöz.
• Jazz-Funk (Jazz-funk): A jazz és a funk elemeit ötvöző zenei stílus, amely improvizációkra és komplex hangszeres játékra épül.
• Afro-Funk (Afro-funk): Az afrikai zenei elemeket és a funk stílust ötvöző zene, amely gazdag ritmikus és dallamos hangzással rendelkezik.
• Psychedelic Funk (Pszichedelikus funk): A pszichedelikus zene és a funk elemeit ötvöző stílus, amely kísérletező hangzásokkal és kreatív előadásmóddal rendelkezik.
• New Jack Swing (New jack swing): Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején népszerűvé vált stílus, amely az R&B, a hip-hop és a funk elemeit ötvözi.
• Funk-Soul (Funk-soul): A funk és a soul elemeit ötvöző zenei stílus, amely érzelmes énekhangokkal és ritmikus groove-okra épül.
• Rare Groove (Rare groove): Az 1980-as évek végén kialakult stílus, amely ritka és kevésbé ismert funk felvételeket használ.
• Street Funk (Street funk): A városi kultúrához kötődő funk stílus, amely energikus ritmusokkal és dinamikus előadásmóddal rendelkezik.
• Funk Pop (Funk pop): A funk és a pop elemeit ötvöző zenei stílus, amely fülbemászó dallamokat és táncolható ritmusokat használ.

Country Zene

• Traditional Country (Tradicionális country): A country zene egyik legkorábbi formája, amely akusztikus hangszereket, például gitárt, hegedűt és bendzsót használ, és a vidéki élet témáit dolgozza fel.
• Honky-Tonk (Honky-tonk): Az 1940-es és 1950-es években népszerűvé vált stílus, amely az ivóhelyekben (honky-tonk) játszott tánczenére épül, gyakran érzelmes és humoros szövegekkel.
• Bluegrass (Bluegrass): Gyors tempójú, hangszeres country zene, amely banjót, hegedűt és gitárt használ, és az Appalachiai régióból származik.
• Outlaw Country (Outlaw country): Az 1970-es években kialakult stílus, amely a hagyományos country zene ellen lázad, gyakran rebellis témákkal és rockos elemekkel.
• Country Rock (Country rock): A country és a rock elemeit ötvöző zenei stílus, amely energikus gitárszólókat és dallamos refréneket használ.
• Alt-Country (Alt-country): Az alternatív rock és a country elemeit ötvöző zenei stílus, amely kísérletező és újító hangzásokkal rendelkezik.
• Contemporary Country (Kortárs country): A modern country zene, amely popzenei elemeket ötvöz, és széles közönséget céloz meg.
• Americana (Americana): Az amerikai zenei hagyományokat, például a country, a folk és a blues elemeit ötvöző stílus, amely gyakran akusztikus hangszereket használ.
• Western Swing (Western swing): Az 1930-as és 1940-es években népszerűvé vált stílus, amely a country, a swing és a jazz elemeit ötvözi.
• Bakersfield Sound (Bakersfield sound): Az 1950-es években Bakersfield, Kalifornia környékén kialakult country stílus, amely elektromos gitárokat és erőteljes ritmusokat használ.
• Cajun Country (Cajun country): Louisiana francia-kanadai telepeseinek népzenei hagyományait ötvöző country stílus, amely harmonikát és hegedűt használ.
• Country Pop (Country pop): A country és a pop zene elemeit ötvöző stílus, amely könnyen emészthető dallamokat és széles közönséget céloz meg.
• Cowboy Songs (Cowboy dalok): A vadnyugati cowboy életét bemutató dalok, amelyek gyakran akusztikus gitárral és énekkel előadottak.
• Truck Driving Country (Kamionos country): Olyan country dalok, amelyek a kamionos élet témáit dolgozzák fel, gyakran energikus tempóval és humoros szövegekkel.
• Hillbilly (Hillbilly): Az 1920-as és 1930-as években népszerűvé vált vidéki zenei stílus, amely a country zene egyik előfutára.

Filmzene (Soundtrack)

• Original Score (Eredeti filmzene): Kifejezetten egy filmhez írt instrumentális zene, amely a film érzelmi és narratív hangulatát támogatja.
• Original Song (Eredeti dal): Egy filmhez írt és abban elhangzó énekes dal, amely gyakran a film főcímdala vagy egy fontos jelenet zenéje.
• Musical Soundtrack (Musical filmzene): Olyan filmzene, amely musicalekhez készült, és énekes-táncos jeleneteket tartalmaz.
• Compilation Soundtrack (Válogatás filmzene): Olyan filmzene, amely különböző előadók által már korábban kiadott dalokat tartalmaz, és a film hangulatához illeszkedik.
• Score Soundtrack (Zenei filmzene): Egy filmhez készült instrumentális zenei album, amely a film zenei kíséretét tartalmazza.
• Animated Soundtrack (Animációs filmzene): Olyan filmzene, amely animációs filmekhez készült, gyakran magában foglal eredeti dalokat és instrumentális zenét.
• Television Soundtrack (Televíziós filmzene): Televíziós sorozatokhoz és műsorokhoz készült zenei album, amely a sorozat vagy műsor zenéjét tartalmazza.
• Video Game Soundtrack (Videójáték filmzene): Videójátékokhoz készült zenei album, amely a játék zenei kíséretét tartalmazza.
• Classical Score (Klasszikus filmzene): Olyan filmzene, amely klasszikus zenei elemeket használ, gyakran szimfonikus zenekarral előadva.
• Epic Soundtrack (Epikus filmzene): Nagyszabású, drámai filmzene, amely gyakran történelmi vagy fantasy filmekhez készült, és erőteljes érzelmi hatást kelt.
• Sound Design (Hangdizájn): A film hanghatásainak és zenei elemeinek összessége, amely a film atmoszféráját és érzelmi hangulatát támogatja.
• Ambient Soundtrack (Ambient filmzene): Atmoszférikus, nyugodt zenei stílus, amely a film pihenést és relaxációt szolgálja, gyakran természet hangokkal és elektronikus szintetizátorokkal.
• Period Soundtrack (Korszak filmzene): Olyan filmzene, amely egy adott történelmi korszak zenéjét használja a film hangulatának megteremtésére.
• Hybrid Soundtrack (Hibrid filmzene): Olyan filmzene, amely különböző zenei stílusokat és elemeket ötvöz, hogy egyedi hangzást hozzon létre.
• Horror Soundtrack (Horror filmzene): Olyan filmzene, amely kifejezetten horrorfilmekhez készült, és feszültséget, félelmet keltő hangulatot teremt.

Kísérleti Zene

• Avant-Garde (Avantgárd): A hagyományos zenei határokon túlmutató, innovatív és kísérletező zenei stílus, amely új hangzásokat és technikákat keres.
• Electroacoustic (Elektroakusztikus): A hagyományos akusztikus hangszereket és az elektronikus hangzást ötvöző zenei stílus, amely gyakran kísérletező és innovatív.
• Noise (Zaj): Olyan zenei stílus, amely a hagyományos zenei struktúrákat mellőzi, és helyette a zaj, a torzítás és a különböző hanghatások kerülnek előtérbe.
• Musique Concrète (Konkret zene): Az 1940-es években kialakult zenei stílus, amely természetes és mesterséges hangokat használ fel, és azokat különböző módon manipulálja.
• Drone (Drone): A hosszú, kitartott hangokra és repetitív struktúrákra épülő zenei stílus, amely gyakran meditatív és hipnotikus hatású.
• Glitch (Glitch): Kísérletező elektronikus zene, amely hibás, széttört hangzásokat és digitális zajokat használ.
• Minimalism (Minimalizmus): Egyszerű, ismétlődő mintákat és letisztult hangzásokat használó zenei stílus, amely gyakran meditatív és nyugodt.
• Sound Art (Hangművészet): Olyan művészeti forma, amely a hangot használja fő kifejezőeszközként, és gyakran installációk vagy performanszok része.
• Field Recording (Terepfelvétel): A természetben vagy különböző környezetekben rögzített hangok felhasználása zenei kompozíciókban.
• Experimental Rock (Kísérleti rock): A hagyományos rock zene határain túlmutató, innovatív és kísérletező zenei stílus, amely új hangzásokat és technikákat keres.
• Experimental Electronic (Kísérleti elektronikus): Az elektronikus zene határain túlmutató, innovatív és kísérletező zenei stílus, amely új hangzásokat és technikákat keres.
• Free Improvisation (Szabad improvizáció): Teljesen improvizált zenei stílus, amely nem követi a hagyományos zenei struktúrákat vagy szabályokat.
• Psychedelic (Pszichedelikus): Olyan zenei stílus, amely a pszichedelikus élmények és hangulatok kifejezésére törekszik, gyakran kísérletező hangzásokkal és technikákkal.
• Electro-Industrial (Elektro-indusztriális): A hagyományos ipari zene és az elektronikus hangzások ötvözése, gyakran sötét és mechanikus hangzással.
• Plunderphonics (Plunderphonics): Olyan zenei stílus, amely más zenékből vett minták és részletek újrahasznosításával és manipulálásával hoz létre új kompozíciókat.

Tánczene

• House (House): Az 1980-as években Chicagóból induló tánczenei stílus, amely ismétlődő 4/4-es ütemekre és basszusra épül.
• Techno (Techno): Az 1980-as években Detroitból induló elektronikus tánczene, amely szintetizátorokkal és dobgépekkel létrehozott mechanikus hangzásokkal rendelkezik.
• Trance (Trance): Az 1990-es években népszerűvé vált elektronikus tánczene, amely hipnotikus dallamokat és gyors tempójú ütemeket használ.
• Dubstep (Dubstep): Az 2000-es években kialakult elektronikus zenei stílus, amely súlyos basszusokat, széttört ritmusokat és agresszív hangzást használ.
• Drum and Bass (Drum and bass): Gyors tempójú, ritmikus elektronikus zenei stílus, amely komplex dobtémákat és mély basszusokat használ.
• Disco (Diszkó): Az 1970-es években népszerűvé vált tánczenei stílus, amely funky basszusokat, ritmikus gitárhangzásokat és szintetizátorokat használ.
• Electro (Elektro): Az 1980-as években kialakult elektronikus zenei stílus, amely szintetizátorokat és dobgépeket használ, gyakran robotikus hangzással.
• EDM (Elektronikus tánczene): Az elektronikus tánczene gyűjtőfogalma, amely különböző stílusokat ötvöz, mint például a house, techno, trance és dubstep.
• Funk (Funk): Az 1960-as és 1970-es években kialakult zenei stílus, amely ritmikus groove-okra, erőteljes basszusvonalakra és dinamikus előadásmódra épül.
• Hardstyle (Hardstyle): Kemény, gyors tempójú elektronikus tánczene, amely erőteljes kick dobokra és szintetizátor riffekre épül.
• Latin Dance (Latin tánczene): A latin-amerikai ritmusokat és dallamokat a modern tánczene elemeivel ötvöző stílus, amely gyakran salsát, merengue-t és bachata-t használ.
• Eurodance (Eurodance): Az 1990-es években népszerűvé vált, gyors tempójú, elektronikus tánczene, amely dallamos refréneket és rap betéteket ötvöz.
• Breakbeat (Breakbeat): A tánczene egyik stílusa, amely megtört ütemeket és ritmusokat használ, gyakran hip-hop és funk elemekkel ötvözve.
• Jungle (Jungle): Az 1990-es években kialakult elektronikus tánczenei stílus, amely gyors tempójú dobtémákat és mély basszusokat használ.
• Synthpop (Szintipop): Az 1980-as években népszerűvé vált elektronikus zenei stílus, amely szintetizátorokat és popzenei struktúrákat ötvöz.

Vallási Zene

Christian Music (Keresztény zene)

• Gospel (Gospel): Keresztény vallási énekek és zenei stílusok, amelyek gyakran érzelmes és spirituális dallamokat tartalmaznak. Jellemző hangszerei az orgona, a zongora és a kórus.
• Contemporary Christian Music (Kortárs keresztény zene): Modern keresztény zene, amely pop, rock és más kortárs zenei elemeket ötvöz, gyakran érzelmes és pozitív üzenetekkel.
• Christian Rock (Keresztény rock): A rockzene elemeit keresztény témákkal ötvöző stílus, amely gyakran dinamikus és energikus előadásmóddal rendelkezik.
• Christian Hip-Hop (Keresztény hip-hop): A hip-hop zene elemeit keresztény témákkal ötvöző stílus, amely rapbetéteket és modern ritmusokat használ.
• Praise and Worship (Dicséret és imádat): Keresztény gyülekezeti énekek és dalok, amelyek istentiszteleteken és vallási összejöveteleken hangzanak el, gyakran közös énekléssel és kórussal.
• Southern Gospel (Déli gospel): Az amerikai déli államokból származó gospel stílus, amely erőteljes énekhangokat és harmonikus vokálokat használ.

Jewish Music (Zsidó zene)

• Klezmer (Klezmer): Kelet-európai zsidó népzene, amely gyakran hegedűt, klarinétot és cimbalmot használ. Jellemző rá a vidám és ünnepélyes dallamok.
• Sephardic Music (Szefárd zene): A szefárd zsidók zenei hagyományai, amelyek gyakran spanyol, arab és török zenei elemeket ötvöznek.
• Cantorial Music (Kántori zene): Zsidó vallási énekek és dallamok, amelyeket a kántor (chazan) énekel a zsinagógai istentiszteleteken.
• Hasidic Music (Haszid zene): A haszid zsidók vallási és spirituális zenéje, amely gyakran hegedűt, harmonikát és éneket használ.

Islamic Music (Iszlám zene)

• Nasheed (Nashid): Iszlám vallási énekek, amelyek dicsőítik Allahot és a prófétát, gyakran kíséret nélkül vagy egyszerű hangszeres kísérettel.
• Qawwali (Kavvali): A szúfi hagyományban gyökerező vallási zene, amely Észak-Indiában és Pakisztánban népszerű. Jellemző hangszerei a harmónium és a tabla.
• Tilawah (Tilava): A Korán recitálása, amely egy speciális énekes előadásmódot követ, gyakran melizmatikus díszítésekkel.

Hindu Music (Hindu zene)

• Bhajan (Bhajan): Hindu vallási énekek, amelyek Isten dicséretére és imádatára szolgálnak, gyakran közös énekléssel és egyszerű hangszeres kísérettel, mint például a tabla és a harmónium.
• Kirtan (Kirtan): Közös éneklés és ismétlődő mantrák, amelyeket gyakran vallási összejöveteleken és templomokban adnak elő.
• Vedic Chanting (Védikus ének): Az ősi védikus szövegek recitálása, amely különleges ritmusokat és dallamokat követ.

Buddhist Music (Buddhista zene)

• Chanting (Ének): Buddhista vallási szövegek és mantrák recitálása, amelyeket gyakran meditáció és vallási szertartások során használnak.
• Dharma Songs (Dharma dalok): Buddhista tanításokat és tanmeséket énekelnek el, gyakran egyszerű dallamokkal és hangszeres kísérettel.
• Shomyo (Shomyo): Japán buddhista ének, amelyet vallási szertartások során adnak elő, gyakran kórusban.

Sikh Music (Szikh zene)

• Kirtan (Kirtan): Vallási énekek és himnuszok, amelyeket a Guru Granth Sahib szentírásból recitálnak, gyakran közös énekléssel és hangszeres kísérettel, mint például a tabla és a harmonium.
• Shabad (Shabad): Szikh vallási énekek, amelyek a Guru Granth Sahib szentírás verseit zenésítik meg.

Other Religious Music (Egyéb vallási zene)

• Gregorian Chant (Gregorián ének): Középkori keresztény egyházi zene, amely latin nyelvű vallási szövegeket recitál egyszerű, melizmatikus dallamokkal.
• Zoroastrian Chants (Zoroaszteri énekek): Zoroaszteri vallási szövegek recitálása, amelyeket gyakran szertartások és vallási összejöveteleken adnak elő.
• Shinto Music (Sintó zene): Japán vallási zene, amelyet a sintó szertartások során használnak, gyakran dobokkal, fuvolákkal és énekkel kísérve.

---

Régiók szerinti zenei kategóriák

Afrikai Zene

• Afrobeat (Afrobeat): Nyugat-Afrikából származó zenei stílus, amely a funk, a jazz és a highlife elemeit ötvözi. Gyakran használ ütőhangszereket és hosszú, improvizatív előadásokat.
• Highlife (Highlife): Ghánából és Nigériából származó zenei stílus, amely nyugat-afrikai ritmusokat és jazz elemeket ötvöz.
• Juju (Juju): Nigériából származó zenei stílus, amely tradicionális joruba ütőhangszereket és modern hangszereket ötvöz.
• Mbalax (Mbalax): Szenegálból származó zenei stílus, amely a hagyományos szenegáli ritmusokat és nyugat-afrikai pop elemeket ötvözi.
• Soukous (Soukous): Kongóból származó zenei stílus, amely a rumba és a gyors tempójú tánczene elemeit ötvözi.
• Griot (Griot): Nyugat-Afrikai zenei hagyomány, ahol a griot (dalnok) történeteket mesél el és énekel, gyakran kísérve kora vagy balafon hangszereken.
• Mbaqanga (Mbaqanga): Dél-Afrikából származó zenei stílus, amely a tradicionális zulu zenét és a jazz elemeit ötvözi.
• Kwaito (Kwaito): Dél-Afrikából származó modern zenei stílus, amely a house, a hip-hop és a dél-afrikai hagyományos zenei elemeket ötvözi.
• Makossa (Makossa): Kamerunból származó zenei stílus, amely a hagyományos kameruni ritmusokat és modern hangszereket ötvözi.
• Afro-Cuban (Afro-kubai): A kubai és nyugat-afrikai zenei elemeket ötvöző stílus, amely gyakran használ ütőhangszereket és ritmikus éneklést.

Ázsiai Zene

• Gagaku (Gagaku): Japán tradicionális udvari zene, amelyet gyakran vallási és ceremoniális eseményeken játszanak.
• Enka (Enka): Japán popzenei stílus, amely az 1950-es években vált népszerűvé, és amely érzelmes, melankolikus dallamokat és tradicionális japán hangzásokat ötvöz.
• K-Pop (K-pop): Dél-Koreából származó popzenei stílus, amely modern pop, hip-hop és elektronikus zenei elemeket ötvöz.
• Qawwali (Kavvali): Pakisztánból és Észak-Indiából származó szúfi vallási zene, amely intenzív vokális előadásmóddal és hangszeres kísérettel rendelkezik.
• Bollywood (Bollywood): Indiából származó filmzenei stílus, amely a hagyományos indiai zenét és a modern pop elemeket ötvözi.
• Cantopop (Kantopop): Hongkongból származó popzenei stílus, amely kínai és nyugati popzenei elemeket ötvöz.
• J-Pop (J-pop): Japánból származó popzenei stílus, amely modern pop, rock és elektronikus zenei elemeket ötvöz.
• Gamelan (Gamelán): Indonéziából származó tradicionális zene, amely különféle ütőhangszereket használ, például metallofonokat és gongokat.
• Carnatic (Karnatikus): Dél-Indiából származó klasszikus zenei stílus, amely komplex ritmusokkal és dallamokkal rendelkezik.
• Peking Opera (Pekingi opera): Kínából származó tradicionális színházi forma, amely zenei előadásokat, énekeket és akrobatikus elemeket tartalmaz.

Európai Zene

• Flamenco (Flamenco): Spanyolországból származó, gitárral, énekkel és tánccal előadott zenei stílus.
• Fado (Fado): Portugáliából származó melankolikus zenei stílus, amely gyakran érzelmes énekeket és gitárkíséretet használ.
• Chanson (Sanzon): Franciaországból származó zenei stílus, amely érzelmes, lírai dalokat tartalmaz.
• Tarantella (Tarantella): Olaszországból származó gyors tempójú tánczene.
• Celtic (Kelta): Az ír, skót és más kelta népzenei hagyományokat ötvöző stílus, amely gyakran használ hegedűt, ír dudát és hárfát.
• Balkan Folk (Balkáni népzene): A balkáni régióból származó népzene, amely gazdag ritmusokkal és dallamokkal rendelkezik.
• Gypsy Music (Cigányzene): A közép- és kelet-európai cigány közösségek zenéje, amely gyakran hegedűt, cimbalmot és gitárt használ.
• Scandinavian Folk (Skandináv népzene): A skandináv régióból származó népzene, amely gyakran hegedűt, harmonikát és egyéb tradicionális hangszereket használ.
• Medieval Music (Középkori zene): A középkori Európából származó zenei stílus, amely gregorián énekeket és hangszeres darabokat tartalmaz.
• Renaissance Music (Reneszánsz zene): A reneszánsz korból származó zenei stílus, amely polifonikus vokális és hangszeres műveket tartalmaz.

Észak-Amerikai Zene

• Blues (Blues): Az afroamerikai közösségekből származó zenei stílus, amely gyakran melankolikus dallamokat és érzelmes énekeket használ.
• Jazz (Jazz): Az Egyesült Államokból származó zenei stílus, amely improvizációra és komplex harmóniákra épül.
• Country (Country): Az amerikai vidéki területekről származó zenei stílus, amely gyakran gitárt, hegedűt és bendzsót használ.
• Bluegrass (Bluegrass): Amerikai vidéki népzene, amely gyors tempójú és hangszeres előadásmóddal rendelkezik.
• Gospel (Gospel): Keresztény vallási énekek és zenei stílusok, amelyek gyakran érzelmes és spirituális dallamokat tartalmaznak.
• Hip-Hop (Hip-hop): Az 1970-es években Bronxban kialakult zenei stílus, amely rap szövegeket, DJ-zést és beatboxot használ.
• Rock and Roll (Rock and roll): Az 1950-es években az Egyesült Államokban kialakult zenei stílus, amely gyors tempójú, energikus dallamokat használ.
• R&B (R&B): Az 1940-es és 1950-es években kialakult zenei stílus, amely a blues, a jazz és a gospel elemeit ötvözi.
• Native American Music (Bennszülött amerikai zene): Az őslakos amerikai közösségek hagyományos zenéje, amely dobokat és éneket használ.
• Tejano (Tejano): A texasi mexikói közösségek zenéje, amely a hagyományos mexikói és az amerikai popzenei elemeket ötvözi.

Latin-Amerikai Zene

• Salsa (Salsa): A karibi régióból származó tánczene, amely kubai, puerto ricói és egyéb latin-amerikai zenei elemeket ötvöz.
• Tango (Tangó): Argentínából származó tánczenei stílus, amely drámai és szenvedélyes dallamokkal rendelkezik.
• Merengue (Merengue): Dominikai Köztársaságból származó gyors tempójú tánczene.
• Bossa Nova (Bossa nova): Brazíliából származó zenei stílus, amely a szamba és a jazz elemeit ötvözi.
• Reggaeton (Reggaeton): A reggae, a dancehall és a latin zene elemeit ötvöző stílus, amely az 1990-es évek végén vált népszerűvé.
• Cumbia (Cumbia): Kolumbiából származó tánczene, amely afrikai, őslakos és spanyol zenei elemeket ötvöz.
• Mariachi (Mariachi): Mexikói tradicionális zene, amely gyakran trombitákat, hegedűt és gitárokat használ.
• Samba (Szamba): Brazíliából származó tánczenei stílus, amely gyors tempójú és energikus ritmusokkal rendelkezik.
• Ranchera (Ranchera): Mexikói vidéki zene, amely gyakran érzelmes dallamokat és tradicionális hangszereket használ.
• Bachata (Bachata): Dominikai Köztársaságból származó romantikus tánczene.

Óceániai Zene

• Hawaiian Music (Hawaii zene): Hawaii tradicionális és modern zenéje, amely gyakran ukulelét és gitárt használ.
• Didgeridoo (Didgeridoo): Az ausztrál őslakosok hagyományos hangszeres zenéje, amely a didgeridoo nevű fúvós hangszert használja.
• Polynesian Music (Polinéziai zene): A polinéz szigetek tradicionális zenéje, amely gyakran használ dobot, ukulelét és éneket.
• Maori Music (Maori zene): Az új-zélandi maori közösség hagyományos zenéje, amely éneket, dobot és egyéb tradicionális hangszereket használ.
• Papua New Guinea Music (Pápua Új-Guinea zene): Az ország számos etnikai csoportjának tradicionális zenéje, amely dobot, fúvós hangszereket és éneket használ.

---

Hangszerek

Fa fúvós hangszerek (Woodwind Instruments)

• Fuvola (Flute): Európai hangszer, amely fúvókával ellátott csőből áll, és az ajkak rezgése hozza létre a hangot.
• Pikoló (Piccolo): Kis fuvola, magasabb hangfekvésű, mint a normál fuvola.
• Altfuvola (Alto flute): Nagyobb, mélyebb hangzású fuvola.
• Basszus fuvola (Bass flute): Még mélyebb hangzású fuvola.
• Klarinét (Clarinet): Európai hangszer, amely nádnyelvet használ a hangképzéshez.
• Basszusklarinét (Bass clarinet): Mélyebb hangzású klarinét.
• Oboa (Oboe): Két nádnyelvet használó európai hangszer, jellegzetes, világos hanggal.
• Angolkürt (English horn): Az oboához hasonló hangszer, de mélyebb hangfekvéssel.
• Fagott (Bassoon): Két nádnyelvet használó mély fa fúvós hangszer, amely hosszú csőből áll.
• Kontrafagott (Contrabassoon): Még mélyebb hangzású fagott.
• Szaxofon (Saxophone): Különböző méretekben létező hangszer, nádnyelvet használ, és gyakran használják jazz és pop zenében.
  • Szoprán szaxofon (Soprano saxophone)
  • Alt szaxofon (Alto saxophone)
  • Tenor szaxofon (Tenor saxophone)
  • Bariton szaxofon (Baritone saxophone)
• Furulya (Recorder): Egyszerű fa fúvós hangszer, amelyet gyakran használnak oktatási célokra.
  • Szoprán furulya (Soprano recorder)
  • Alt furulya (Alto recorder)
  • Tenor furulya (Tenor recorder)
  • Basszus furulya (Bass recorder)
• Duduk (Duduk): Örmény nádnyelves fúvós hangszer, mély és érzelmes hanggal.
• Shakuhachi (Shakuhachi): Japán bambuszfuvola, amelyet gyakran használnak meditációs zenében.
• Dizi (Dizi): Kínai bambuszfuvola, amely jellegzetes, világos hanggal rendelkezik.
• Ney (Ney): Közép-keleti hosszú nádfuvola, amely különösen a török és perzsa zenében népszerű.
• Bansuri (Bansuri): Indiai bambuszfuvola, amely gyakran használatos klasszikus indiai zenében.
• Kaval (Kaval): Balkáni és közel-keleti pásztorfuvola, amely többnyire fa vagy csont anyagból készül.

Rézfúvós hangszerek (Brass Instruments)

• Trombita (Trumpet): Európai hangszer, amely fúvókával rendelkezik és magas, fényes hangot ad.
• Kürt (French horn): Európai hangszer, amely mélyebb, lágyabb hangot ad.
• Harsona (Trombone): Európai hangszer, amely tolócsővel rendelkezik és mélyebb hangot ad.
• Tuba (Tuba): Európai hangszer, amely a legmélyebb hangot adja a rézfúvósok között.
• Bugle (Bugle): Egyszerű, szelepek nélküli rézfúvós hangszer, amelyet katonai és ceremoniális célokra használnak.
• Sousaphone (Sousaphone): Nagy méretű, szelepes rézfúvós hangszer, amelyet gyakran használnak felvonulásokon.
• Cornet (Kornét): A trombitához hasonló hangszer, de rövidebb és kerekebb hangzással.
• Didgeridoo (Didgeridoo): Ausztrál őslakos hangszer, amely egy hosszú, üreges fából készült cső, és alacsony, rezonáns hangot ad.
• Alphorn (Alphorn): Hosszú, fa csőből készült svájci rézfúvós hangszer, amelyet hegyvidéki pásztorok használtak.

Ütőhangszerek

Membránütők (Membranophones)

• Dobok (Drums)
  • Kisdob (Snare drum): Európai hangszer, amely jellemzően a zenekarok és katonai együttesek alapvető része, jellegzetes csattanó hanggal.
  • Nagydob (Bass drum): Európai hangszer, amely mély, dübörgő hangot ad.
  • Tom-tom (Tom-tom drums): Dobkészletekben használt, különböző méretű dobok.
  • Cajón (Cajón): Perui eredetű, doboz alakú ütőhangszer, amelyen ülve játszanak.
• Timpani (Timpani): Európai zenekari hangszer, amely különböző hangmagasságokra hangolható.
• Bongó (Bongo drums): Kubai eredetű két kis dob, amelyeket általában kézzel játszanak.
• Konga (Conga drums): Kubai eredetű magas, keskeny dobok, amelyeket általában kézzel játszanak.
• Djembe (Djembe): Nyugat-afrikai eredetű kézzel játszott dob, amely jellegzetes, rezonáns hanggal rendelkezik.
• Talking drum (Beszélő dob): Nyugat-afrikai eredetű dob, amely változtatható hangmagassággal rendelkezik, és beszédszerű hangokat produkálhat.
• Tabla (Tabla): Észak-indiai eredetű kettős dob, amely finom, komplex ritmusokat játszik.
• Mridangam (Mridangam): Dél-indiai eredetű kettős dob, amely klasszikus indiai zenében használatos.
• Darbuka (Darbuka): Közel-keleti eredetű kehelykialakítású dob, amely kézzel játszott és jellegzetes, magas hangokkal rendelkezik.
• Bendir (Bendir): Észak-afrikai és közel-keleti eredetű keretes dob, amely gyakran csengettyűkkel van felszerelve.
• Bodhrán (Bodhrán): Ír keretes dob, amelyet kézzel vagy dobverővel játszanak.
• Taiko (Taiko): Japán nagy dobok, amelyeket különböző szertartásokon és fesztiválokon használnak.

Idiofonok (Idiophones)

• Xilofon (Xylophone): Európai zenekari hangszer, amely különböző méretű fa lapokból áll, és ütőkkel játszanak rajta.
• Marimba (Marimba): Közép- és dél-amerikai eredetű hangszer, amely nagyobb, mélyebb hangú fa lapokkal rendelkezik, mint a xilofon.
• Vibrafon (Vibraphone): Európai zenekari hangszer, amely fém lapokból áll és rezonátorcsövekkel rendelkezik.
• Glockenspiel (Harangjáték): Európai zenekari hangszer, amely fém lapokból áll és magas, csengő hangokat produkál.
• Triangulum (Triangle): Európai zenekari hangszer, amely egy háromszög alakú fém rúd, és fém ütővel játszanak rajta.
• Cintányér (Cymbals): Két fém tányér, amelyeket összeütve szólaltatnak meg, vagy egy dobfelszerelés részeként használják.
• Tamburin (Tambourine): Kézzel játszott keretes ütőhangszer, amely csengettyűkkel van felszerelve.
• Kasztnyetta (Castanets): Spanyol eredetű ütőhangszer, amely két összekapcsolt fadarabból áll, és kézzel játszanak rajta.
• Maracas (Maracas): Latin-amerikai eredetű rázóhangszerek, amelyeket általában párosával használnak.
• Guiro (Güiro): Latin-amerikai eredetű recés hangszer, amelyet pálcával dörzsölve szólaltatnak meg.
• Agogo (Agogo): Nyugat-afrikai eredetű ütőhangszer, amely két különböző hangmagasságú fém csengőből áll.
• Kalimba (Kalimba): Afrikai eredetű hangszer, amely fém lamellákból áll, és ujjakkal játszanak rajta.
• Steelpan (Steel drum): Trinidadból és Tobagóból származó fém ütőhangszer, amely különböző hangmagasságú kidudorodásokkal rendelkezik.
• Hang (Hang drum): Modern ütőhangszer, amely fém gömb alakú, és ujjakkal vagy ütőkkel játszanak rajta.

Egyéb ütőhangszerek

• Claves (Claves): Latin-amerikai eredetű két kis fa rúd, amelyeket összeütve szólaltatnak meg.
• Cowbell (Tehénkolomp): Fém kolomp, amelyet ütővel játszanak, és gyakran használják latin és rock zenében.
• Woodblock (Fa tömb): Fából készült hangszer, amelyet ütővel játszanak, és magas, csattanó hangot ad.

Húros Hangszerek

Pengetős hangszerek (Plucked String Instruments)

• Gitár (Guitar)
  • Akusztikus gitár (Acoustic guitar): Fa testű gitár, amelyet gyakran kíséretre és szólókra használnak.
  • Elektromos gitár (Electric guitar): Elektromos hangszedőkkel ellátott gitár, amelyet erősítőn keresztül szólaltatnak meg.
  • Klasszikus gitár (Classical guitar): Nylon húrokkal ellátott gitár, amely klasszikus zenei darabok előadására alkalmas.
  • 12-húros gitár (12-string guitar): Különleges gitár, amely hat páros húrral rendelkezik, gazdagabb hangzást adva.
• Hárfa (Harp): Nagy, háromszög alakú hangszer, amelyet húrok pengetésével szólaltatnak meg. Különböző méretekben és hangolásokban létezik.
• Mandolin (Mandolin): Kis, nyolc húros hangszer, amelyet gyakran használnak folk és bluegrass zenében.
• Bendzsó (Banjo): Kör alakú testtel és öt vagy négy húrral rendelkező hangszer, amely gyakran használt a country és bluegrass zenében.
• Ukulele (Ukulele): Kis, négy húros hangszer, amely Hawaii-ról származik és gyakran használják könnyűzenei és folk előadásokban.
• Lant (Lute): Régi európai húros hangszer, amely több húrral és ívelt nyakkal rendelkezik, gyakran használt a reneszánsz és barokk zenében.
• Sitar (Sitar): Indiai húros hangszer, amely hosszú nyakkal és számos rezonáló húrjával rendelkezik, gyakran használt klasszikus indiai zenében.
• Koto (Koto): Japán tradicionális húros hangszer, amely hosszú, lapos testtel és mozgatható húrfeszítőkkel rendelkezik.
• Pipa (Pipa): Kínai húros hangszer, amely körte alakú testtel és négy húrral rendelkezik, és jellemzően pengetik.
• Balalaika (Balalaika): Orosz háromszög alakú húros hangszer, amely három húrral rendelkezik és gyakran használják orosz népzenében.

Vonós hangszerek (Bowed String Instruments)

• Hegedű (Violin): Kis méretű, négy húros vonós hangszer, amely széles körben használatos klasszikus, népzenei és modern zenei stílusokban.
• Brácsa (Viola): Hasonló a hegedűhöz, de nagyobb és mélyebb hangzású.
• Cselló (Cello): Nagyobb vonós hangszer, amelyet ülve játszanak, mély és gazdag hangzással.
• Nagybőgő (Double bass): A legnagyobb vonós hangszer, amely mély és erőteljes hangzással rendelkezik.
• Erhu (Erhu): Kínai kéthúros vonós hangszer, amely jellegzetes, síró hangzással rendelkezik.
• Kemenche (Kemenche): Kis méretű, ívelt nyakkal rendelkező három húros vonós hangszer, amely a török és görög népzenében gyakori.
• Sarangi (Sarangi): Indiai vonós hangszer, amely gazdag, rezonáns hangzással rendelkezik és gyakran használják klasszikus indiai zenében.

Billentyűs húros hangszerek (Keyboard String Instruments)

• Zongora (Piano): Nagy, billentyűs hangszer, amelyben a billentyűk megnyomásával kalapácsok ütnek meg húrokat, széles körben használatos szóló- és kísérőhangszerként.
• Csembaló (Harpsichord): Régi billentyűs hangszer, amelyben a billentyűk megnyomásával tollak pengetik a húrokat, gyakran használt barokk zenében.
• Klavikord (Clavichord): Kis, billentyűs hangszer, amelyben a billentyűk megnyomásával fém lapocskák ütik meg a húrokat, finom és halk hangzással rendelkezik.

Egyéb húros hangszerek

• Nyckelharpa (Nyckelharpa): Skandináv húros hangszer, amely billentyűk segítségével állítja be a húrok hosszát, és vonóval szólaltatják meg.
• Dulcimer (Dulcimer): Különböző változatokban létező hangszer, például az Appalachian dulcimer (pengetős) és a hammered dulcimer (kalapácsokkal játszott).
• Santur (Santur): Közép-keleti és dél-ázsiai eredetű hangszer, amely trapéz alakú testtel és sok húrral rendelkezik, és ütőkkel játszanak rajta.

Billentyűs Hangszerek

Akusztikus billentyűs hangszerek (Acoustic Keyboard Instruments)

• Zongora (Piano): Nagy, billentyűs hangszer, amelyben a billentyűk megnyomásával kalapácsok ütnek meg húrokat. Széles körben használatos szóló- és kísérőhangszerként.
• Csembaló (Harpsichord): Régi billentyűs hangszer, amelyben a billentyűk megnyomásával tollak pengetik a húrokat. Gyakran használt barokk zenében.
• Klavikord (Clavichord): Kis, billentyűs hangszer, amelyben a billentyűk megnyomásával fém lapocskák ütik meg a húrokat, finom és halk hangzással rendelkezik.
• Orgona (Pipe Organ): Nagy billentyűs hangszer, amelyben a hangot levegő áramoltatása hozza létre sípokon keresztül. Gyakran használják egyházi és klasszikus zenében.
• Celesta (Celesta): Billentyűs hangszer, amelyben a billentyűk megnyomásával kalapácsok ütnek meg fém lapokat, csengő hangot produkálva.

Elektromos billentyűs hangszerek (Electric Keyboard Instruments)

• Elektromos zongora (Electric Piano): Olyan hangszer, amely elektromos úton állít elő hangot, gyakran használt jazz, pop és rock zenében.
• Hammond orgona (Hammond Organ): Elektromos billentyűs hangszer, amelyet főként jazz, blues és rock zenében használnak. Jellegzetes hangzása forgó hangszórókkal (Leslie) társul.
• Fender Rhodes (Fender Rhodes): Elektromos zongora, amely hőkezelt fém lapokkal rendelkezik és erősítőn keresztül szólaltatható meg.

Elektronikus billentyűs hangszerek (Electronic Keyboard Instruments)

• Szintetizátor (Synthesizer): Elektronikus hangszer, amely különféle hullámformákat és szűrőket használva állít elő hangokat. Számos különböző stílusban használják.
  • Analóg szintetizátor (Analog Synthesizer): Elektronikus szintetizátor, amely analóg áramköröket használ a hang előállítására.
  • Digitális szintetizátor (Digital Synthesizer): Elektronikus szintetizátor, amely digitális technológiát használ a hang előállítására.
  • Moduláris szintetizátor (Modular Synthesizer): Olyan szintetizátor, amely különálló modulokból áll, amelyeket a felhasználó tetszés szerint összekapcsolhat.
• Digitális zongora (Digital Piano): Olyan hangszer, amely digitális technológiával állítja elő a zongora hangját. Gyakran használják otthoni és oktatási célokra.
• MIDI billentyűzet (MIDI Controller): Billentyűs hangszer, amely MIDI jeleket küld, hogy más elektronikus hangszereket vagy szoftvereket vezéreljen.

Elektromechanikus billentyűs hangszerek (Electro-Mechanical Keyboard Instruments)

• Clavinet (Clavinet): Elektromechanikus billentyűs hangszer, amely pengetett húrokat használ és erősítőn keresztül szólaltatható meg. Gyakran használják funk és rock zenében.
• Wurlitzer (Wurlitzer Electric Piano): Elektromechanikus zongora, amely mechanikus kalapácsokat és elektromos erősítést használ.

Egyéb billentyűs hangszerek

• Harmonium (Harmonium): Légszekrényes hangszer, amely billentyűkkel és pedálokkal állít elő hangot. Gyakran használják indiai klasszikus zenében és egyházi zenében.
• Bandoneon (Bandoneon): Gombos hangszer, amely billentyűkkel és harmonika mechanikával rendelkezik. Gyakran használják tangó zenében.

Szintetizátorok (Synthesizers)

• Analóg szintetizátor (Analog Synthesizer): Elektronikus hangszer, amely analóg áramköröket használ a hang előállítására. Jellemzően meleg és gazdag hangzásukról ismertek.
  • Moog Synthesizer (Moog szintetizátor): Az egyik első analóg szintetizátor, amelyet Robert Moog fejlesztett ki. Gyakran használják a progresszív rock és az elektronikus zene különböző műfajaiban.
  • Roland Juno (Roland Juno): Népszerű analóg szintetizátor sorozat a Rolandtól, híres a gazdag hangzásáról és könnyű kezelhetőségéről.
• Digitális szintetizátor (Digital Synthesizer): Elektronikus szintetizátor, amely digitális technológiát használ a hang előállítására. Gyakran sokoldalúbb és könnyebben programozható, mint az analóg szintetizátorok.
  • Yamaha DX7 (Yamaha DX7): Az egyik első és legnépszerűbb digitális szintetizátor, amely FM szintézist használ.
  • Korg M1 (Korg M1): Digitális szintetizátor, amely népszerű volt a ’80-as és ’90-es évek popzenéjében.
• Moduláris szintetizátor (Modular Synthesizer): Olyan szintetizátor, amely különálló modulokból áll, amelyeket a felhasználó tetszés szerint összekapcsolhat. Nagy szabadságot ad a hangszínek és effektek létrehozásában.
  • Eurorack (Eurorack): Moduláris szintetizátorok szabványosított formátuma, amelyet számos gyártó használ.

Drum Machine-ek (Drum Machines)

• Roland TR-808 (Roland TR-808): Ikonikus dobgép, amely meleg, analóg dobszólásairól híres, és széles körben használják a hip-hop, a house és az elektronikus zene különböző műfajaiban.
• Roland TR-909 (Roland TR-909): Dobgép, amely analóg és digitális hangforrásokat egyaránt használ. Népszerű techno és house zenében.

Samplerek (Samplers)

• Akai MPC (Akai MPC): Népszerű sampler és szekvenszer, amely lehetővé teszi hangminták rögzítését és lejátszását. Gyakran használják a hip-hop és elektronikus zene készítésében.
• Elektron Octatrack (Elektron Octatrack): Fejlett sampler és szekvenszer, amely számos kreatív lehetőséget kínál a hangminták manipulálására.

Effektek és Processzorok (Effects and Processors)

• Reverb és Delay Effektek (Reverb and Delay Effects): Elektronikus eszközök, amelyek visszhangot és késleltetést adnak a hanghoz, létrehozva térbeli és időbeli hatásokat.
  • Lexicon Reverb (Lexicon Reverb): Népszerű reverb processzor, amely kiváló minőségű térbeli effekteket kínál.
  • BOSS DD-7 Digital Delay (BOSS DD-7 Digitális Delay): Népszerű digitális delay pedál, amely széleskörű késleltetési lehetőségeket kínál.
• Distortion és Overdrive Effektek (Distortion and Overdrive Effects): Elektronikus eszközök, amelyek torzítják a hangot, hogy melegebb, agresszívebb hangzást érjenek el.
  • BOSS DS-1 Distortion (BOSS DS-1 Torzító): Klasszikus torzító pedál, amelyet számos gitáros használ.

Teremin (Theremin)

• Theremin (Theremin): Korai elektronikus hangszer, amelyet anélkül játszanak, hogy hozzáérnének. A játékos kézmozgásai változtatják a hangmagasságot és a hangerőt. Gyakran használják kísérleti és filmzenékben.

Elektronikus húros hangszerek (Electronic String Instruments)

• Elektromos hegedű (Electric Violin): Hegedű, amely elektromos hangszedőkkel rendelkezik és erősítőn keresztül szólaltatható meg.
• Elektromos gitár (Electric Guitar): Gitár, amely elektromos hangszedőkkel rendelkezik és erősítőn keresztül szólaltatható meg.

Elektronikus ütőhangszerek (Electronic Percussion)

• Elektronikus dobkészlet (Electronic Drum Kit): Dobkészlet, amely elektronikus padokból áll, amelyek érzékelik az ütéseket és elektronikus hangokat generálnak.
  • Roland V-Drums (Roland V-Drums): Népszerű elektronikus dobkészlet, amely valósághű dobhangzást és játékérzetet kínál.

Digitális zenei eszközök (Digital Musical Instruments)

• MIDI Controller (MIDI vezérlő): Billentyűzet vagy más eszköz, amely MIDI jeleket küld, hogy más elektronikus hangszereket vagy szoftvereket vezéreljen.
  • Novation Launchpad (Novation Launchpad): Népszerű MIDI vezérlő, amely gombokkal rendelkezik és gyakran használják élő előadásokhoz és zenekészítéshez.
• Digitális zongora (Digital Piano): Olyan hangszer, amely digitális technológiával állítja elő a zongora hangját. Gyakran használják otthoni és oktatási célokra.

Népzenei Hangszerek

Európai Népzenei Hangszerek

• Dudelsack (Skót duda): Skócia és Írország tradicionális fúvós hangszere, amely jellegzetes, folyamatos hangzást produkál.
• Balalaika (Balalaika): Orosz háromszög alakú húros hangszer, amely három húrral rendelkezik és gyakran használják orosz népzenében.
• Nyckelharpa (Nyckelharpa): Skandináv húros hangszer, amely billentyűk segítségével állítja be a húrok hosszát, és vonóval szólaltatják meg.
• Hurdy-Gurdy (Tekerőlant): Európai húros hangszer, amely mechanikus forgó kerékkel és billentyűkkel rendelkezik.
• Zampogna (Olasz duda): Olaszországból származó fúvós hangszer, amely több sípból áll és kecskebőrrel borított.

Ázsiai Népzenei Hangszerek

• Sitar (Szitár): Indiai húros hangszer, amely hosszú nyakkal és számos rezonáló húrjával rendelkezik, gyakran használt klasszikus indiai zenében.
• Erhu (Erhu): Kínai kéthúros vonós hangszer, amely jellegzetes, síró hangzással rendelkezik.
• Koto (Koto): Japán tradicionális húros hangszer, amely hosszú, lapos testtel és mozgatható húrfeszítőkkel rendelkezik.
• Pipa (Pipa): Kínai húros hangszer, amely körte alakú testtel és négy húrral rendelkezik, és jellemzően pengetik.
• Tabla (Tabla): Észak-indiai eredetű kettős dob, amely finom, komplex ritmusokat játszik.

Afrikai Népzenei Hangszerek

• Djembe (Djembe): Nyugat-afrikai eredetű kézzel játszott dob, amely jellegzetes, rezonáns hanggal rendelkezik.
• Kora (Kora): Nyugat-afrikai húros hangszer, amely hosszú nyakkal és számos húrral rendelkezik, gyakran használt griot zenében.
• Mbira (Mbira): Zimbabwei eredetű lamellafon, amely fém lamellákból áll, és ujjakkal játszanak rajta.
• Balafon (Balafon): Nyugat-afrikai xilofon, amely fa lapokból és tökhéjakból áll, gyakran használják hagyományos zenében.

Észak- és Dél-Amerikai Népzenei Hangszerek

• Maracas (Maracas): Latin-amerikai eredetű rázóhangszerek, amelyeket általában párosával használnak.
• Charango (Charango): Andoki húros hangszer, amely kis testtel és tíz húrral rendelkezik, gyakran használják dél-amerikai népzenében.
• Cuatro (Cuatro): Latin-amerikai négy húros hangszer, amelyet gyakran használnak venezuelai és puerto ricói zenében.
• Quena (Quena): Andoki bambuszfuvola, amely jellegzetes, világos hangzással rendelkezik.

Közel-keleti és Közép-ázsiai Népzenei Hangszerek

• Darbuka (Darbuka): Közel-keleti eredetű kehelykialakítású dob, amely kézzel játszott és jellegzetes, magas hangokkal rendelkezik.
• Oud (Oud): Közép-keleti húros hangszer, amely rövid nyakkal és körte alakú testtel rendelkezik.
• Santur (Santur): Közép-keleti és dél-ázsiai eredetű hangszer, amely trapéz alakú testtel és sok húrral rendelkezik, és ütőkkel játszanak rajta.
• Ney (Ney): Közép-keleti hosszú nádfuvola, amely különösen a török és perzsa zenében népszerű.

Óceániai Népzenei Hangszerek

• Didgeridoo (Didgeridoo): Ausztrál őslakos hangszer, amely egy hosszú, üreges fából készült cső, és alacsony, rezonáns hangot ad.
• Ukulele (Ukulele): Kis, négy húros hangszer, amely Hawaii-ról származik és gyakran használják könnyűzenei és folk előadásokban.
• Tevâka (Tevâka): Polinéziai dob, amely hagyományos táncok és rituálék kíséretére szolgál.
• Pahu (Pahu): Hagyományos hawaii dob, amelyet gyakran vallási és kulturális ceremóniákon használnak.

---

Éneklési stílusok

Énekhangok Hangfekvés Szerint

Női Hangok

• Szoprán (Soprano): A legmagasabb női énekhang, amely jellemzően a c”-től a g”’-ig terjedő hangterjedelemmel rendelkezik. A szoprán hangokat tiszta, fényes és erőteljes hangzás jellemzi. Gyakran használják operákban és kórusművekben szóló szerepekhez.
  • Koloratúr szoprán (Coloratura soprano): A szoprán egyik típusa, amely rendkívül magas és virtuóz dallamok éneklésére specializálódott, jellemzően a c”’-től az f””-ig terjedő hangterjedelemmel.
  • Lírai szoprán (Lyric soprano): Tiszta, könnyed és érzelmes hangzású szoprán, amely a dallamos és lírai szerepekre alkalmas.
  • Drámai szoprán (Dramatic soprano): Erőteljes és sötétebb hangzású szoprán, amely a nagyobb hangerőt és drámai kifejezést igénylő szerepekre alkalmas.
• Mezzoszoprán (Mezzo-soprano): A középső női énekhang, a szoprán és az alt között helyezkedik el, jellemzően az a’-tól az a”-ig terjedő hangterjedelemmel. A mezzoszoprán hangok gazdagabb, sötétebb és melegebb hangzásúak. Gyakran használják opera szerepekben és kórusokban.
  • Koloratúr mezzoszoprán (Coloratura mezzo-soprano): A mezzoszoprán egyik típusa, amely rendkívül magas és virtuóz dallamok éneklésére specializálódott.
  • Lírai mezzoszoprán (Lyric mezzo-soprano): Könnyed és érzelmes hangzású mezzoszoprán, amely a dallamos és lírai szerepekre alkalmas.
  • Drámai mezzoszoprán (Dramatic mezzo-soprano): Erőteljes és sötétebb hangzású mezzoszoprán, amely a nagyobb hangerőt és drámai kifejezést igénylő szerepekre alkalmas.
• Alt (Alto): A legalacsonyabb női énekhang, jellemzően az f’-től az f”-ig terjedő hangterjedelemmel. Az alt hangok mélyebb, sötétebb és gazdagabb hangzásúak. Gyakran használják kórusokban és együttesekben, valamint néhány opera szerepben.
  • Kontralt (Contralto): Az altok között a legmélyebb hangfekvésű női énekhang, amely különösen ritka és rendkívül gazdag, sötét hangzású.

Férfi Hangok

• Tenor (Tenor): A legmagasabb férfi énekhang, jellemzően a c-től a c”-ig terjedő hangterjedelemmel. A tenor hangokat tiszta, fényes és erőteljes hangzás jellemzi. Gyakran használják operákban, oratóriumokban és kórusokban szóló szerepekhez.
  • Lírai tenor (Lyric tenor): Könnyed, érzelmes és dallamos hangzású tenor, amely a lírai és romantikus szerepekre alkalmas.
  • Drámai tenor (Dramatic tenor): Erőteljes és sötétebb hangzású tenor, amely a nagyobb hangerőt és drámai kifejezést igénylő szerepekre alkalmas.
  • Heldentenor (Hős tenor): Nagy hangerővel és erővel rendelkező tenor, amely hősi szerepekre specializálódott, gyakran Wagner operáiban használják.
• Bariton (Baritone): A középső férfi énekhang, a tenor és a basszus között helyezkedik el, jellemzően a G-től a g’-ig terjedő hangterjedelemmel. A bariton hangok gazdagabb, sötétebb és melegebb hangzásúak. Gyakran használják operákban és kórusművekben.
  • Lírai bariton (Lyric baritone): Könnyed, érzelmes és dallamos hangzású bariton, amely a lírai és romantikus szerepekre alkalmas.
  • Drámai bariton (Dramatic baritone): Erőteljes és sötétebb hangzású bariton, amely a nagyobb hangerőt és drámai kifejezést igénylő szerepekre alkalmas.
  • Verdi bariton (Verdi baritone): Különösen az olasz operákban használt bariton, amely erőteljes és kifejező hangzással rendelkezik, és gyakran Verdi operáiban hallható.
• Basszus (Bass): A legalacsonyabb férfi énekhang, jellemzően az E-től az e’-ig terjedő hangterjedelemmel. A basszus hangokat mély, sötét és erőteljes hangzás jellemzi. Gyakran használják operákban és kórusművekben.
  • Basso profondo (Mélységes basszus): Rendkívül mély hangfekvésű basszus, amely különösen erőteljes és sötét hangzással rendelkezik.
  • Basso cantante (Éneklő basszus): Dallamos és érzelmes hangzású basszus, amely lírai szerepekre alkalmas.
  • Basso buffo (Komikus basszus): Komikus szerepekre specializálódott basszus, amely könnyedebb és gyorsabb dallamokat énekel.

Gyerekhangok

• Gyermekkórus (Children’s Choir): Általában magas, világos hangzású, jellemzően a szoprán és alt tartományban énekelnek. Gyakran használnak tiszta, éteri hangokat és egyszerű dallamokat, amelyek illeszkednek a gyerekek természetes hangterjedelméhez.

Énekhangok Stílus Szerint

Klasszikus éneklés (Classical Singing)

• Opera ének (Opera Singing): Magas technikai követelményekkel bíró éneklés, amely nagyobb hangerőt és vibrátót igényel. Az operákban az énekesek különböző szerepeket játszanak, amelyek kifejezik a történet érzelmi és drámai tartalmát. Az opera énekeseknek gyakran több nyelven kell énekelniük és erőteljes színpadi jelenléttel rendelkezniük.
• Klasszikus kórus (Classical Choir): Több szólamban éneklő énekkar, amely gyakran templomi vagy szimfonikus zenekarral együtt lép fel. A klasszikus kórusok műsorai magukban foglalják a miséket, oratóriumokat, motettákat és más egyházi vagy világi műveket.
• Art Song (Műdal): Komolyzenei darab, amelyet egy énekes és egy zongora kíséretében ad elő. Az art songok gyakran költői szövegeket tartalmaznak, és nagy figyelmet fordítanak a szöveg és a zene közötti kapcsolatra.
• Lied (Lied): Német műdal, amely egy énekes és zongora kíséretében ad elő, gyakran költői szövegekkel. A liedek különösen a romantikus korszakban váltak népszerűvé, és olyan zeneszerzők művei, mint Schubert, Schumann és Brahms.

Modern éneklés (Modern Singing)

• Pop ének (Pop Singing): Könnyűzenei stílus, amely egyszerű dallamokat és érzelmes előadásmódot használ. A pop énekesek gyakran a közönség érzelmeit célozzák meg, és dallamos refrénekkel, könnyen megjegyezhető szövegekkel és modern hangzással énekelnek.
• Rock ének (Rock Singing): Erőteljes, dinamikus éneklés, gyakran rekedt hangzással és nagy hangerővel. A rock énekesek gyakran kifejezők és energikusak, és a rock zenében gyakran használnak gitár riffeket és erőteljes dobokat.
• Jazz ének (Jazz Singing): Improvizatív éneklés, amely swing ritmusokat és különleges hangszíneket használ. A jazz énekesek gyakran scat éneklést alkalmaznak, amely improvizált dallamok és ritmusok nonszensz szótagokkal.
• Blues ének (Blues Singing): Érzelmes, gyakran melankolikus éneklés, amely blues skálákat és hajlításokat használ. A blues énekesek gyakran a személyes fájdalmat és a nehézségeket fejezik ki dalaikban.
• Country ének (Country Singing): Érzelmes, gyakran történetmesélős éneklés, amely country zenei elemeket használ. A country énekesek gyakran használják az akusztikus gitárt, hegedűt és steel gitárt, és a dalok gyakran a vidéki életet, a szerelem és a veszteség témáit dolgozzák fel.

Különleges Énekhangok

Női hangok

• Female Humming (Női dúdolás): Lágy, zárt szájjal előadott hangok, amelyek nyugtató, meditatív hatásúak lehetnek.
• Female Vocal with Sustained Vocalizations (Női ének hosszú hangokkal): Hosszú, kitartott énekhangok, gazdag hangszínekkel.
• Sorrowful Female Vocalization (Bánatos női ének): Melankolikus, érzelmes éneklés, amely szomorú hangulatot közvetít.
• Female Scat Singing (Női scat éneklés): Improvizált jazz éneklés, amely nonszensz szótagokat és hangokat használ.
• Female Yodeling (Női jódli): Hirtelen regiszterváltásokkal rendelkező éneklés, gyors hangmagasság-változásokkal.
• Female Belting (Női belting): Erőteljes, magas hangfekvésű éneklés, amelyet gyakran használnak musicalekben és popzenében.
• Female Falsetto (Női falzett): Magas, légies hangfekvésű éneklés, amelyet az énekes a fejhang használatával hoz létre.
• Female Sighing (Női sóhajtás): Lágy, érzelmes hangok, amelyek sóhajtásokat és légzési hangokat tartalmaznak.
• Female Whispering (Női suttogás): Halk, intim éneklés, amely suttogásokat tartalmaz.
• Female Vocal Fry (Női vokális recsegés): Alacsony hangfekvésű, recsegő hangzású éneklés.
• Female Chanting (Női énekes kántálás): Ismétlődő dallamok és ritmusok használata, gyakran vallási vagy spirituális célokra.
• Female Throat Singing (Női torokéneklés): Különleges technika, amely lehetővé teszi a több hang egyidejű megszólaltatását, gyakran használják mongol és tuvai zenében.
• Female Ethereal Singing (Női éteri éneklés): Légies, álomszerű éneklés, amely gyakran használ atmoszférikus zenében.
• Female Melismatic Singing (Női melizmatikus éneklés): Dallamok díszítése sok hanggal egy szótagon, gyakran használják klasszikus és R&B zenében.

Férfi hangok

• Male Humming (Férfi dúdolás): Lágy, zárt szájjal előadott hangok, amelyek nyugtató, meditatív hatásúak lehetnek.
• Male Vocal with Sustained Vocalizations (Férfi ének hosszú hangokkal): Hosszú, kitartott énekhangok, gazdag hangszínekkel.
• Sorrowful Male Vocalization (Bánatos férfi ének): Melankolikus, érzelmes éneklés, amely szomorú hangulatot közvetít.
• Male Scat Singing (Férfi scat éneklés): Improvizált jazz éneklés, amely nonszensz szótagokat és hangokat használ.
• Male Yodeling (Férfi jódli): Hirtelen regiszterváltásokkal rendelkező éneklés, gyors hangmagasság-változásokkal.
• Male Belting (Férfi belting): Erőteljes, magas hangfekvésű éneklés, amelyet gyakran használnak musicalekben és rockzenében.
• Male Falsetto (Férfi falzett): Magas, légies hangfekvésű éneklés, amelyet az énekes a fejhang használatával hoz létre.
• Male Sighing (Férfi sóhajtás): Lágy, érzelmes hangok, amelyek sóhajtásokat és légzési hangokat tartalmaznak.
• Male Whispering (Férfi suttogás): Halk, intim éneklés, amely suttogásokat tartalmaz.
• Male Vocal Fry (Férfi vokális recsegés): Alacsony hangfekvésű, recsegő hangzású éneklés.
• Male Chanting (Férfi énekes kántálás): Ismétlődő dallamok és ritmusok használata, gyakran vallási vagy spirituális célokra.
• Male Throat Singing (Férfi torokéneklés): Különleges technika, amely lehetővé teszi a több hang egyidejű megszólaltatását, gyakran használják mongol és tuvai zenében.
• Male Ethereal Singing (Férfi éteri éneklés): Légies, álomszerű éneklés, amely gyakran használ atmoszférikus zenében.
• Male Melismatic Singing (Férfi melizmatikus éneklés): Dallamok díszítése sok hanggal egy szótagon, gyakran használják klasszikus és R&B zenében.

Gyerekhangok

• Children’s Humming (Gyermek dúdolás): Lágy, zárt szájjal előadott dúdolás, gyakran használják nyugtató vagy meditatív zenei kíséretként.
• Children’s Choir with Sustained Vocalizations (Gyermekkórus hosszú hangokkal): Gyermekkórus által előadott hosszú, kitartott énekhangok, gyakran használják filmzenében és atmoszférikus zenében.
• Sorrowful Children’s Vocalization (Bánatos gyermek ének): Melankolikus, érzelmes gyermekkórus éneklés, gyakran használják drámai jelenetek kíséretére.
• Children’s Yodeling (Gyermek jódli): Hirtelen regiszterváltásokkal rendelkező gyermek éneklés, gyakran használják alpesi zenében és folk stílusban.
• Children’s Laughing (Gyermek nevetés): Vidám, játékos hangok, amelyek gyermeknevetést tartalmaznak.
• Children’s Whispering (Gyermek suttogás): Halk, intim éneklés, amely suttogásokat tartalmaz.
• Children’s Singing Games (Gyermek énekes játékok): Játékos, ritmusos éneklés, amelyet gyakran gyermekjátékok során használnak.

Kórusok

• Choral Humming (Kórus dúdolás): Kórus által előadott dúdolás, gyakran használják nyugtató vagy meditatív zenei kíséretként.
• Choral Vocal with Sustained Vocalizations (Kórus hosszú hangokkal): Kórus által előadott hosszú, kitartott énekhangok, gyakran használják filmzenében és atmoszférikus zenében.
• Sorrowful Choral Vocalization (Bánatos kórus ének): Melankolikus, érzelmes kórus éneklés, gyakran használják drámai jelenetek kíséretére.
• Choral Scat Singing (Kórus scat éneklés): Improvizált jazz éneklés kórus által, amely nonszensz szótagokat és hangokat használ, gyakran használják jazz zenében és swing stílusban.
• Choral Chanting (Kórus énekes kántálás): Kórus által előadott ismétlődő dallamok és ritmusok, gyakran vallási vagy spirituális célokra.
• Choral Polyphony (Kórus polifónia): Több szólamban éneklő kórus, amely különböző dallamokat szólaltat meg egyszerre, gyakran használják reneszánsz és barokk zenében.
• Choral A Cappella (Kórus a cappella): Kíséret nélküli kórus éneklés, amely csak az emberi hangra épül, gyakran használják egyházi és modern kóruszenében.

Zenekari Méret Szerinti Kategóriák (általában klasszikus zene)

• Solo (Szóló): Egyetlen hangszerre vagy énekesre írt művek.
• Duo (Duó): Két hangszerre vagy énekesre írt művek.
• Trio (Trió): Három hangszerre vagy énekesre írt művek.
• Quartet (Kvartett): Négy hangszerre vagy énekesre írt művek.
• Quintet (Kvintett): Öt hangszerre vagy énekesre írt művek.
• Small Ensemble (Kis együttes): 6-9 hangszerre vagy énekesre írt művek.
• Chamber Orchestra (Kamarazenekar): 10-40 zenészből álló zenekar.
• Symphony Orchestra (Szimfonikus zenekar): 40-nél több zenészből álló zenekar.
• Choir (Kórus): Énekesek csoportja, amely több szólamra írt műveket ad elő.
• Large Scale Works (Nagyszabású művek): Nagyzenekarra, kórusra és szólistákra írt művek, mint például operák és oratóriumok.

Híres énekes hangjának technikai jellemzői

Az alábbi listában néhány hírek énekes hangjának technikai jellemzőit gyűjtöttük össze a ChatGPT-vel. Ez segíthez, hogy milyen éneklési hangot, stílust szeretnénk.
Az eredmény függ attól, hogy a mesterséges intelligencia program ezeket mennyire tudja értelmezni, majd használni.

Női énekesek

1. Adele
   • Hangfekvés: Mezzo-soprano
   • Stílus: Pop, Soul
   • Technikai jellemzők: Deep, rich voice, powerful belting technique, emotional and melancholic expression.
2. Beyoncé
   • Hangfekvés: Mezzo-soprano
   • Stílus: R&B, Pop
   • Technikai jellemzők: Powerful belting, wide dynamic range, excellent vibrato, melismatic singing.
3. Whitney Houston
   • Hangfekvés: Soprano
   • Stílus: Pop, R&B
   • Technikai jellemzők: Clear, powerful voice, wide Hangfekvés, excellent vibrato, emotional expression.
4. Mariah Carey
   • Hangfekvés: Soprano
   • Stílus: Pop, R&B
   • Technikai jellemzők: Wide Hangfekvés, excellent falsetto and melismatic technique, powerful belting.
5. Ariana Grande
   • Hangfekvés: Soprano
   • Stílus: Pop, R&B
   • Technikai jellemzők: Clear, high notes, excellent melismatic technique, emotional delivery.
6. Lady Gaga
   • Hangfekvés: Mezzo-soprano
   • Stílus: Pop, Dance, Jazz
   • Technikai jellemzők: Powerful belting, wide dynamic range, emotional and dramatic delivery.
7. Rihanna
   • Hangfekvés: Mezzo-soprano
   • Stílus: Pop, R&B
   • Technikai jellemzők: Clear, powerful voice, excellent vibrato, melismatic technique.
8. Alicia Keys
   • Hangfekvés: Mezzo-soprano
   • Stílus: R&B, Soul
   • Technikai jellemzők: Rich, deep voice, emotional delivery, excellent vibrato.
9. Sia
   • Hangfekvés: Mezzo-soprano
   • Stílus: Pop
   • Technikai jellemzők: Powerful belting, emotional and dramatic delivery, unique timbre.
10. Shakira
    • Hangfekvés: Mezzo-soprano
    • Stílus: Pop, Latin
    • Technikai jellemzők: Distinctive vibrato, powerful belting, dynamic delivery.
11. Christina Aguilera
    • Hangfekvés: Soprano
    • Stílus: Pop, R&B
    • Technikai jellemzők: Powerful belting, wide Hangfekvés, excellent melismatic technique.
12. Taylor Swift
    • Hangfekvés: Mezzo-soprano
    • Stílus: Pop, Country
    • Technikai jellemzők: Clear, emotional voice, excellent vibrato, narrative delivery.
13. Demi Lovato
    • Hangfekvés: Mezzo-soprano
    • Stílus: Pop, Rock
    • Technikai jellemzők: Powerful belting, wide dynamic range, emotional delivery.
14. Billie Eilish
    • Hangfekvés: Soprano
    • Stílus: Pop, Indie
    • Technikai jellemzők: Soft, airy voice, unique timbre, emotional and intimate delivery.
15. Katy Perry
    • Hangfekvés: Mezzo-soprano
    • Stílus: Pop
    • Technikai jellemzők: Powerful belting, clear voice, dynamic delivery.
16. Björk
    • Hangfekvés: Soprano
    • Stílus: Alternative, Electronic
    • Technikai jellemzők: Unique timbre, experimental singing style, emotional delivery.
17. Celine Dion
    • Hangfekvés: Soprano
    • Stílus: Pop, Adult Contemporary
    • Technikai jellemzők: Powerful voice, wide Hangfekvés, excellent vibrato.
18. Lana Del Rey
    • Hangfekvés: Mezzo-soprano
    • Stílus: Pop, Indie
    • Technikai jellemzők: Soft, melancholic voice, emotional delivery, unique timbre.
19. Madonna
    • Hangfekvés: Mezzo-soprano
    • Stílus: Pop, Dance
    • Technikai jellemzők: Powerful belting, dynamic delivery, unique style.
20. Alicia Keys
    • Hangfekvés: Mezzo-soprano
    • Stílus: R&B, Soul
    • Technikai jellemzők: Rich, deep voice, emotional delivery, excellent vibrato.

Férfi énekesek

1. Freddie Mercury
   • Hangfekvés: Tenor
   • Stílus: Rock
   • Technikai jellemzők: Powerful belting, wide Hangfekvés, excellent vibrato, dramatic delivery.
2. Michael Jackson
   • Hangfekvés: Tenor
   • Stílus: Pop, R&B
   • Technikai jellemzők: Unique timbre, excellent falsetto, rhythmic and dynamic delivery.
3. Elton John
   • Hangfekvés: Tenor
   • Stílus: Pop, Rock
   • Technikai jellemzők: Powerful belting, emotional delivery, excellent vibrato.
4. Bruno Mars
   • Hangfekvés: Tenor
   • Stílus: Pop, Funk
   • Technikai jellemzők: Powerful belting, excellent vibrato, dynamic delivery.
5. Justin Timberlake
   • Hangfekvés: Tenor
   • Stílus: Pop, R&B
   • Technikai jellemzők: Excellent falsetto, emotional and dynamic delivery, rhythmic singing.
6. John Legend
   • Hangfekvés: Baritone
   • Stílus: R&B, Soul
   • Technikai jellemzők: Deep, rich voice, emotional delivery, excellent vibrato.
7. Sam Smith
   • Hangfekvés: Tenor
   • Stílus: Pop, Soul
   • Technikai jellemzők: High, clear voice, emotional delivery, excellent falsetto.
8. Ed Sheeran
   • Hangfekvés: Tenor
   • Stílus: Pop, Folk
   • Technikai jellemzők: Clear, emotional voice, excellent vibrato, narrative delivery.
9. Frank Sinatra
   • Hangfekvés: Baritone
   • Stílus: Jazz, Swing
   • Technikai jellemzők: Deep, rich voice, emotional and sophisticated delivery, excellent vibrato.
10. Elvis Presley
    • Hangfekvés: Baritone
    • Stílus: Rock, Pop
    • Technikai jellemzők: Deep, rich voice, emotional delivery, excellent vibrato.
11. David Bowie
    • Hangfekvés: Baritone
    • Stílus: Rock, Pop
    • Technikai jellemzők: Unique timbre, experimental singing style, emotional delivery.
12. Prince
    • Hangfekvés: Tenor
    • Stílus: Pop, Funk
    • Technikai jellemzők: Powerful falsetto, dynamic delivery, unique style.
13. Stevie Wonder
    • Hangfekvés: Tenor
    • Stílus: R&B, Soul
    • Technikai jellemzők: Excellent vibrato, emotional delivery, virtuosic piano playing.
14. George Michael
    • Hangfekvés: Baritone
    • Stílus: Pop, Soul
    • Technikai jellemzők: Rich, deep voice, emotional delivery, excellent vibrato.
15. Adam Levine
    • Hangfekvés: Tenor
    • Stílus: Pop, Rock
    • Technikai jellemzők: High, clear voice, emotional delivery, excellent falsetto.
16. Chris Martin
    • Hangfekvés: Tenor
    • Stílus: Rock, Pop
    • Technikai jellemzők: Clear, emotional voice, narrative delivery, excellent vibrato.
17. Andrea Bocelli
    • Hangfekvés: Tenor
    • Stílus: Opera, Pop
    • Technikai jellemzők: Powerful belting, wide Hangfekvés, emotional delivery.
18. Josh Groban
    • Hangfekvés: Baritone
    • Stílus: Pop, Classical
    • Technikai jellemzők: Rich, deep voice, emotional delivery, excellent vibrato.
19. Shawn Mendes
    • Hangfekvés: Tenor
    • Stílus: Pop, Rock
    • Technikai jellemzők: Clear, emotional voice, excellent vibrato, dynamic delivery.
20. Eminem
    • Hangfekvés: Baritone
    • Stílus: Rap, Hip-Hop
    • Technikai jellemzők: Fast, rhythmic delivery, powerful voice, narrative style.

---

Tempók

Leggyakoribb tempók

Lassú Tempók (Slow Tempos)

• Larghissimo: Rendkívül lassú tempó, általában 20 BPM (beats per minute) alatt.
• Grave: Nagyon lassú és komoly tempó, általában 20-40 BPM.
• Largo: Lassú és széles tempó, általában 40-60 BPM.
• Lento: Lassú tempó, általában 40-60 BPM.
• Adagio: Nyugodt, lassú tempó, általában 66-76 BPM.

Közepes Tempók (Moderate Tempos)

• Andante: Mérsékelt, kényelmes tempó, amely olyan, mintha „sétálnánk”, általában 76-108 BPM.
• Andantino: Kissé gyorsabb, mint az andante, általában 80-108 BPM.
• Moderato: Közepes tempó, általában 108-120 BPM.
• Allegretto: Kissé gyorsabb, mint a moderato, de nem annyira gyors, mint az allegro, általában 112-120 BPM.

Gyors Tempók (Fast Tempos)

• Allegro: Gyors és élénk tempó, általában 120-156 BPM.
• Vivace: Élénk, gyors tempó, általában 156-176 BPM.
• Presto: Nagyon gyors tempó, általában 168-200 BPM.
• Prestissimo: Rendkívül gyors tempó, általában 200 BPM felett.

Speciális Tempók (Special Tempos)

• Rubato: Szabadon változó tempó, amelyet az énekes vagy hangszeres játékos szabadon változtathat a kifejezőbb előadás érdekében.
• A tempo: Az eredeti tempóhoz való visszatérés.
• Accelerando: Fokozatos gyorsulás.
• Ritardando: Fokozatos lassulás.

Különleges tempók

Tánczenék Tempói (Dance Music Tempos)

• Waltz: Általában 84-90 BPM, háromnegyedes ütemben.
• Tango: Általában 120-132 BPM, négynegyedes ütemben.
• Salsa: Általában 150-250 BPM, négynegyedes ütemben.
• Hip-hop: Általában 80-115 BPM.
• House: Általában 115-130 BPM.
• Drum and Bass: Általában 160-180 BPM.
• Dubstep: Általában 140 BPM, de a hangsúly gyakran a félidős tempón van (70 BPM).

Különleges Tempójelölések (Special Tempo Indications)

• Poco a poco: Fokozatosan, lépésről lépésre gyorsulva vagy lassulva.
• Subito: Hirtelen változás a tempóban.
• Più mosso: Gyorsabban.
• Meno mosso: Lassabban.

---

Ütemek (Meter)

Egyszerű Ütemek (Simple Meters)

• 2/4 (Kétnegyedes ütem / Two-four time)
  • Jellemzők (Characteristics): Két negyedhang van egy ütemben (two quarter notes per measure). Gyakran használt marsokban és polkákban (commonly used in marches and polkas).
  • Példa (Example): Sousa – „Stars and Stripes Forever”
• 3/4 (Háromnegyedes ütem / Three-four time)
  • Jellemzők (Characteristics): Három negyedhang van egy ütemben (three quarter notes per measure). Gyakran használt keringőkben (commonly used in waltzes).
  • Példa (Example): Strauss – „The Blue Danube”
• 4/4 (Négynegyedes ütem / Four-four time)
  • Jellemzők (Characteristics): Négy negyedhang van egy ütemben (four quarter notes per measure). A leggyakrabban használt ütem a pop, rock és klasszikus zenében (the most commonly used meter in pop, rock, and classical music).
  • Példa (Example): The Beatles – „Let It Be”

Összetett Ütemek (Compound Meters)

• 6/8 (Hatnyolcados ütem / Six-eight time)
  • Jellemzők (Characteristics): Hat nyolcadhang van egy ütemben, amely két csoportban oszlik meg (six eighth notes per measure, grouped in two sets of three). Gyakran használt jigekben és tánczenékben (commonly used in jigs and dance music).
  • Példa (Example): Tchaikovsky – „Waltz of the Flowers”
• 9/8 (Kilencnyolcados ütem / Nine-eight time)
  • Jellemzők (Characteristics): Kilenc nyolcadhang van egy ütemben, amely három csoportban oszlik meg (nine eighth notes per measure, grouped in three sets of three). Gyakran használt gyors tánczenékben (commonly used in fast dance music).
  • Példa (Example): Beethoven – „Pathétique Sonata” 2. tétel
• 12/8 (Tizenkét nyolcados ütem / Twelve-eight time)
  • Jellemzők (Characteristics): Tizenkét nyolcadhang van egy ütemben, amely négy csoportban oszlik meg (twelve eighth notes per measure, grouped in four sets of three). Gyakran használt blues és shuffle zenében (commonly used in blues and shuffle music).
  • Példa (Example): The Animals – „House of the Rising Sun”

Aszimmetrikus Ütemek (Asymmetric Meters)

• 5/4 (Ötnegyedes ütem / Five-four time)
  • Jellemzők (Characteristics): Öt negyedhang van egy ütemben (five quarter notes per measure). Gyakran használt modern és jazz zenében (commonly used in modern and jazz music).
  • Példa (Example): Dave Brubeck – „Take Five”
• 7/8 (Hét nyolcados ütem / Seven-eight time)
  • Jellemzők (Characteristics): Hét nyolcadhang van egy ütemben (seven eighth notes per measure). Gyakran használt progresszív rockban és népzenében (commonly used in progressive rock and folk music).
  • Példa (Example): Pink Floyd – „Money”

Szinkópált Ütemek (Syncopated Meters)

• 2+2+3/8 (Kettő+Kettő+Három nyolcados ütem / Two+Two+Three-eight time)
  • Jellemzők (Characteristics): Két nyolcad + két nyolcad + három nyolcad (two eighth notes + two eighth notes + three eighth notes). Gyakran használt balkáni és közel-keleti zenében (commonly used in Balkan and Middle Eastern music).
  • Példa (Example): Bulgár népzene (Bulgarian folk music)

Szabad Ütemek (Free Meters)

• Szabad forma (Free-form)
  • Jellemzők (Characteristics): Nincs meghatározott ütemmérték vagy tempó (no fixed meter or tempo). Gyakran használt kísérleti és modern klasszikus zenében (commonly used in experimental and modern classical music).
  • Példa (Example): John Cage – „4’33″”

Ütemek a Modern Zenében (Meters in Modern Music)

Az ütemek mind a klasszikus, mind a modern zenében fontos szerepet játszanak. A pop, rock, jazz és egyéb modern zenei stílusok mind használják az ütemeket a ritmus és a hangulat kialakításához. Például:

• 4/4 ütem (Four-four time): A leggyakoribb ütem a pop és rock zenében (the most common meter in pop and rock music), mivel egyenletes és könnyen követhető ritmust biztosít (provides a steady and easily followable rhythm).
• 3/4 ütem (Three-four time): Gyakran használt balladákban és waltzokban (commonly used in ballads and waltzes), romantikus és álomszerű hangulatot teremtve (creating a romantic and dreamy atmosphere).
• 6/8 ütem (Six-eight time): Gyakran használt blues és shuffle zenében (commonly used in blues and shuffle music), lendületes és gördülékeny ritmust biztosítva (providing a flowing and swinging rhythm).

---

Zenei Kulcsok (Musical Keys)

Dur Kulcsok (Major Keys)

• C-dúr (C Major): Semmilyen előjegyzést nem tartalmaz, gyakran világos, boldog hangulatot sugall.
• G-dúr (G Major): Egy kereszttel (#) előjegyzett, gyakran vidám és fényes hangulatú.
• D-dúr (D Major): Két kereszttel előjegyzett, ünnepélyes és energikus hangzású.
• A-dúr (A Major): Három kereszttel előjegyzett, meleg és fényes hangulatú.
• E-dúr (E Major): Négy kereszttel előjegyzett, élénk és ragyogó hangzású.
• B-dúr (B Major): Öt kereszttel előjegyzett, fényes és vidám hangzású.
• F#-dúr (F-sharp Major): Hat kereszttel előjegyzett, világos és energikus hangzású.
• C#-dúr (C-sharp Major): Hét kereszttel előjegyzett, ritkábban használt, világos és fényes hangulatú.

Moll Kulcsok (Minor Keys)

• A-moll (A Minor): Semmilyen előjegyzést nem tartalmaz, gyakran szomorú, melankolikus hangulatot sugall.
• E-moll (E Minor): Egy kereszttel előjegyzett, gyakran drámai és érzelmes hangzású.
• B-moll (B Minor): Két kereszttel előjegyzett, sötét és súlyos hangzású.
• F#-moll (F-sharp Minor): Három kereszttel előjegyzett, komoly és mély hangulatú.
• C#-moll (C-sharp Minor): Négy kereszttel előjegyzett, érzelmes és melankolikus hangzású.
• G#-moll (G-sharp Minor): Öt kereszttel előjegyzett, sötét és drámai hangzású.
• D#-moll (D-sharp Minor): Hat kereszttel előjegyzett, ritkábban használt, sötét és intenzív hangzású.
• A#-moll (A-sharp Minor): Hét kereszttel előjegyzett, nagyon ritkán használt, sötét és érzelmes hangzású.

---

Zenei Formák (Musical Forms)

• Sonata (Szonáta): Három vagy négy tételből álló kompozíciós forma, amelyet gyakran használnak szóló hangszerre vagy kisebb együttesekre. A klasszikus zenében gyakori, de modern zeneszerzők is alkalmazzák.
• Symphony (Szimfónia): Nagyzenekarra írt többtételes mű, amely általában négy tételből áll. A klasszikus és romantikus zenében népszerű, de modern szimfóniák is léteznek.
• Concerto (Versenymű): Szóló hangszerre és zenekarra írt mű, amely általában három tételből áll. A klasszikus és romantikus zenében gyakori, de modern zeneszerzők is írnak koncertókat.
• Prelude (Prelúdium): Rövid, bevezető jellegű kompozíció, amely egy hosszabb művet vezet be. Gyakran használják szóló hangszerre írt daraboknál.
• Fugue (Fúga): Polifón kompozíciós technika, amely egy témát több szólamban variál és ismétel. A barokk zenében népszerű, de modern zeneszerzők is használják.
• Rondo (Rondó): Olyan forma, amelyben az alapvető téma többször visszatér különböző epizódok között. Gyakran használják szonátákban és szimfóniákban.
• Minuet (Menuett): Háromnegyedes táncforma, amelyet gyakran használják szimfóniák és szonáták harmadik tételében.

---

Zenei utasítások a dal közben

Bevezetés és Kezdés (Intro and Beginning)

1. [Soft {instrument} intro]
   • Lágy {hangszer} bevezető, amely gyengéd és nyugtató hangzást biztosít.
2. [Gentle {instrument} start]
   • Finom {hangszer} kezdés, amely nyugodt és békés hangulatot teremt.
3. [Slow, lyrical intro]
   • Lassan, lírai bevezető, amely érzelmes és dallamos hangzást nyújt.
4. [Calm {instrument} beginning]
   • Nyugodt {hangszer} kezdés, amely békés és kiegyensúlyozott hangulatot biztosít.
5. [Quiet opening with {instrument}]
   • Halk nyitás {hangszerrel}, amely lágy és csendes atmoszférát teremt.
6. [Soft ambient intro]
   • Lágy ambient bevezető, amely álomszerű és nyugodt hangulatot teremt.
7. [Delicate {instrument} entry]
   • Finom {hangszer} belépés, amely gyengéd és érzékeny hangzást nyújt.
8. [Subtle {instrument} intro]
   • Finom {hangszer} bevezető, amely diszkrét és finom hangzást biztosít.
9. [Whispered {instrument} start]
   • Suttogó {hangszer} kezdés, amely halk és bensőséges hangulatot teremt.
10. [Peaceful {instrument} opening]
    • Békés {hangszer} nyitás, amely nyugalmat és harmóniát sugároz.
11. [Soft orchestral intro]
    • Lágy zenekari bevezető, amely széleskörű és gazdag hangzást biztosít.
12. [Light {instrument} introduction]
    • Könnyed {hangszer} bevezetés, amely könnyed és légies hangulatot teremt.
13. [Mellow {instrument} opening]
    • Lágy {hangszer} nyitás, amely meleg és barátságos hangzást biztosít.
14. [Serene {instrument} intro]
    • Nyugodt {hangszer} bevezető, amely békét és harmóniát áraszt.
15. [Dreamy {instrument} start]
    • Álomszerű {hangszer} kezdés, amely varázslatos és fantáziadús hangulatot teremt.

Tempo és Dinamika (Tempo and Dynamics)

1. [Tempo slowly speeds up]
   • A tempó lassan gyorsul, fokozatosan növelve a feszültséget és az energiát.
2. [Gradual tempo increase]
   • Fokozatos tempónövekedés, amely lassan növeli a zene ritmusát.
3. [Music slows down]
   • A zene lassul, csökkentve a feszültséget és nyugodtabb hangulatot teremtve.
4. [Sudden tempo drop]
   • Hirtelen tempócsökkenés, amely váratlan váltást és meglepetést hoz.
5. [Builds to a crescendo]
   • A zene fokozatosan növekszik, elérve egy erőteljes csúcspontot.
6. [Gradual dynamic rise]
   • Fokozatos dinamikai emelkedés, amely lassan növeli a hangerőt és az intenzitást.
7. [Soft to loud transition]
   • Lágyból hangosba való átmenet, amely drámai kontrasztot teremt.
8. [Steady tempo increase]
   • Állandó tempónövekedés, amely folyamatosan gyorsítja a zene ritmusát.
9. [Tempo fluctuates]
   • A tempó ingadozik, változatos és dinamikus hangulatot teremtve.
10. [Dynamic contrast]
    • Dinamikai kontraszt, amely váltakozó hangerővel és intenzitással hoz létre izgalmas hatást.
11. [Accelerando]
    • Fokozatos gyorsulás, amely növeli a tempót és az energiát.
12. [Ritardando]
    • Fokozatos lassulás, amely csökkenti a tempót és nyugodtabb hangulatot teremt.
13. [Sudden dynamic shift]
    • Hirtelen dinamikai váltás, amely drámai hatást kelt.
14. [Crescendo to decrescendo]
    • Növekvőből csökkenő dinamikai átmenet, amely izgalmas hullámzást teremt.
15. [Tempo changes unexpectedly]
    • A tempó váratlanul változik, meglepetést és izgalmat hozva.

Hangulat és Érzelmek (Mood and Emotions)

1. [Sorrowful {vocalist}]
   • Bánatos {énekes}, amely mély érzelmeket és melankóliát közvetít.
2. [Emotional {vocalist}]
   • Érzelmes {énekes}, amely intenzív érzelmi kifejezést nyújt.
3. [Tear-filled vocalization]
   • Könnyekkel teli ének, amely mély szomorúságot és fájdalmat közvetít.
4. [Happy and lively]
   • Vidám és élénk, amely örömöt és energiát sugároz.
5. [Mysterious and eerie]
   • Titokzatos és félelmetes, amely rejtélyes és baljós hangulatot teremt.
6. [Dark and brooding]
   • Sötét és borongós, amely komor és melankolikus hangulatot hoz.
7. [Uplifting and inspirational]
   • Lelkesítő és inspiráló, amely pozitív és motiváló érzéseket kelt.
8. [Calm and peaceful]
   • Nyugodt és békés, amely harmóniát és nyugalmat sugároz.
9. [Romantic and dreamy]
   • Romantikus és álomszerű, amely érzelmes és varázslatos hangulatot teremt.
10. [Intense and dramatic]
    • Intenzív és drámai, amely erőteljes és szenvedélyes kifejezést nyújt.
11. [Playful and whimsical]
    • Játékos és szeszélyes, amely vidám és könnyed hangulatot teremt.
12. [Melancholic and reflective]
    • Melankolikus és elmélkedő, amely mély gondolatokat és érzelmeket hoz.
13. [Joyful and celebratory]
    • Örömteli és ünnepélyes, amely boldogságot és ünneplést sugároz.
14. [Anxious and tense]
    • Szorongó és feszült, amely feszültséget és izgalmat teremt.
15. [Hopeful and optimistic]
    • Reményteljes és optimista, amely pozitív és bizakodó hangulatot hoz.

Különleges Effektek (Special Effects)

1. [Music fades to single {instrument}]
   • A zene egyetlen {hangszerre} halkul, amely intimebb hangulatot teremt.
2. [Soft synthesizer pad enters]
   • Lágy szintetizátor pad lép be, amely álomszerű és atmoszférikus hangzást nyújt.
3. [Sudden silence]
   • Hirtelen csend, amely drámai szünetet hoz a zenében.
4. [Ambient background sounds]
   • Ambient háttérhangok, amelyek atmoszférikus és környezeti hangulatot teremtenek.
5. [Gentle wind sounds]
   • Finom szélhangok, amelyek nyugodt és természetes hangulatot hoznak.
6. [Nature sounds overlay]
   • Természet hangjai, amelyek friss és természetközeli hangulatot teremtenek.
7. [Echoing effects]
   • Visszhangzó effektek, amelyek tágas és térbeli hangzást biztosítanak.
8. [Distorted sound effects]
   • Torzított hanghatások, amelyek izgalmas és kísérleti hangulatot teremtenek.
9. [Reverberation]
   • Visszhang, amely tágas és mély hangzást nyújt.
10. [Layered soundscapes]
    • Rétegzett hangképek, amelyek komplex és gazdag hangzást hoznak.
11. [Phasing effects]
    • Fázis effektusok, amelyek mozgást és hullámzást keltenek a zenében.
12. [Panning effects]
    • Panorámázó effektek, amelyek a hangot a sztereó tér különböző pontjaira mozgatják.
13. [Whispering voices]
    • Suttogó hangok, amelyek titokzatos és intimebb hangulatot teremtenek.
14. [Distant echoes]
    • Távoli visszhangok, amelyek mélységet és tágasságot hoznak a zenében.
15. [Underwater sound effects]
    • Víz alatti hanghatások, amelyek különleges és kísérleti hangzást nyújtanak.

Csúcspont és Befejezés (Climax and Ending)

1. [Massive orchestral and rock finale with soaring {instrument} solo]
   • Hatalmas zenekari és rock finálé, szárnyaló {hangszer} szólóval, amely epikus és energikus befejezést hoz.
2. [Epic climax with full band]
   • Epikus csúcspont teljes zenekarral, amely erőteljes és lenyűgöző zárást biztosít.
3. [Fade out with soft {vocalist} humming]
   • Halkulás lágy {énekes} dúdolással, amely nyugodt és meghitt befejezést teremt.
4. [Quiet ending with {instrument}]
   • Halk befejezés {hangszerrel}, amely csendes és békés lezárást biztosít.
5. [Sudden, dramatic finish]
   • Hirtelen, drámai befejezés, amely váratlan és erőteljes hatást kelt.
6. [Gradual fade out]
   • Fokozatos halkulás, amely lassan elhaló hangzást nyújt.
7. [Triumphant ending]
   • Diadalmas befejezés, amely ünnepélyes és emelkedett hangulatot biztosít.
8. [Melancholic closing]
   • Melankolikus zárás, amely érzelmes és gondolatébresztő befejezést teremt.
9. [Energetic finale]
   • Energikus finálé, amely lendületes és dinamikus zárást hoz.
10. [Soft, ambient outro]
    • Lágy, ambient befejezés, amely nyugodt és atmoszférikus hangulatot teremt.
11. [Peaceful resolution]
    • Békés lezárás, amely harmonikus és nyugodt befejezést biztosít.
12. [Gradual decrescendo]
    • Fokozatos halkulás, amely finom és csendes zárást nyújt.
13. [Majestic closing]
    • Fenséges zárás, amely nagyívű és impozáns befejezést teremt.
14. [Echoing conclusion]
    • Visszhangzó befejezés, amely tágas és mély zárást biztosít.
15. [Layered ending]
    • Rétegzett befejezés, amely komplex és gazdag hangzást nyújt.

Énekek (Vocals)

• [Sorrowful female vocalization]
  • Bánatos női ének, amely mély érzelmeket és melankóliát közvetít.
• [Emotional female vocals]
  • Érzelmes női ének, amely intenzív érzelmi kifejezést nyújt.
• [Tear-filled female vocalization]
  • Könnyekkel teli női ének, amely mély szomorúságot és fájdalmat közvetít.
• [Male vocal: „Aaaa-ooo”]
  • Férfi ének: „Aaaa-ooo”, amely különleges hangzást nyújt.
• [Choral harmony]
  • Kórus harmónia, amely gazdag és többszólamú hangzást biztosít.
• [Female vocal with vibrato]
  • Női ének vibratóval, amely érzelmes és gazdag hangzást nyújt.
• [Male vocal with falsetto]
  • Férfi ének falzettóval, amely magas és légies hangzást biztosít.
• [Soft female humming]
  • Lágy női dúdolás, amely nyugodt és intim hangulatot teremt.
• [Energetic male shouting]
  • Energikus férfi kiabálás, amely erőteljes és dinamikus hatást kelt.
• [Childlike female singing]
  • Gyermekies női ének, amely vidám és ártatlan hangulatot teremt.
• [Deep male chanting]
  • Mély férfi kántálás, amely komoly és ünnepélyes hangzást nyújt.
• [Soft female whispering]
  • Lágy női suttogás, amely intimebb és titokzatos hangulatot teremt.
• [High-pitched male vocalization]
  • Magas férfi ének, amely különleges és egyedi hangzást biztosít.
• [Melodic female singing]
  • Dallamos női ének, amely lágy és kellemes hangulatot teremt.
• [Dramatic male opera singing]
  • Drámai férfi opera ének, amely erőteljes és szenvedélyes hangzást nyújt.
• [Soft male vocalization]
  • Lágy férfi ének, amely megnyugtató és békés hangulatot teremt.
• [Female scat singing]
  • Női scat éneklés, amely improvizatív és ritmikus hangzást nyújt, gyakran jazz stílusban.
• [Male vocal harmonies]
  • Férfi vokális harmóniák, amely gazdag és többszólamú hangzást biztosít.
• [Breathy female vocals]
  • Levegős női ének, amely lágy és érzéki hangulatot teremt.
• [Powerful male belting]
  • Erőteljes férfi belting, amely dinamikus és intenzív hangzást biztosít.
• [Ghostly female vocalization]
  • Kísérteties női ének, amely misztikus és félelmetes hangulatot teremt.
• [Playful male singing]
  • Játékos férfi ének, amely vidám és könnyed hangulatot biztosít.
• [Whispering female choir]
  • Suttogó női kórus, amely titokzatos és bensőséges hangzást teremt.
• [Echoing male vocals]
  • Visszhangzó férfi ének, amely tágas és mély hangzást biztosít.
• [Ethereal female chanting]
  • Éteri női kántálás, amely álomszerű és spirituális hangulatot teremt.
• [Rhythmic male vocalization]
  • Ritmikus férfi ének, amely erőteljes és lendületes hangzást biztosít.
• [Delicate female humming]
  • Finom női dúdolás, amely lágy és érzékeny hangulatot teremt.
• [Bold male vocals]
  • Bátran előadott férfi ének, amely erőteljes és domináns hangzást nyújt.
• [Sustained female vocal note]
  • Hosszan kitartott női énekhang, amely feszültséget és drámai hatást kelt.
• [Mournful male vocalization]
  • Gyászos férfi ének, amely mély szomorúságot és bánatot közvetít.
• [Raspy female vocals]
  • Rekedt női ének, amely érdes és egyedi hangzást nyújt.
• [Warm male vocal tones]
  • Meleg férfi énekhangok, amelyek barátságos és kellemes hangulatot biztosítanak.
• [Fading female vocals]
  • Elhalványuló női ének, amely lassan eltűnő és álomszerű hatást kelt.
• [Intense male growling]
  • Intenzív férfi morgás, amely erőteljes és félelmetes hangzást nyújt, gyakran használt metal zenében.
• [Whimsical female singing]
  • Szeszélyes női ének, amely könnyed és játékos hangulatot teremt.
• [Echoed female vocal harmonies]
  • Visszhangzó női vokális harmóniák, amelyek tágas és mély hangzást biztosítanak.
• [Gritty male vocals]
  • Nyers férfi ének, amely erőteljes és autentikus hangzást nyújt.
• [Crystal-clear female vocals]
  • Kristálytiszta női ének, amely tiszta és éteri hangzást biztosít.
• [Chanting male choir]
  • Kántáló férfi kórus, amely ünnepélyes és komoly hangzást teremt.
• [Soaring female vocal lines]
  • Szárnyaló női éneksorok, amelyek emelkedett és drámai hatást nyújtanak.

Zenei technikák

Gitár (Guitar)

• [Guitar solo] – Gitárszóló – Gitárszóló, amely kiemelkedő, virtuóz játékot mutat be.
• [Guitar riff] – Gitárriff – Ismétlődő gitárminta, amely a dal alappillére.
• [Guitar arpeggio] – Gitárarpeggio – Akkordok gyors egymásutánban való pengetése, ami dallamos hatást kelt.
• [Guitar lick] – Gitárlikk – Rövid, karakteres gitárfrázis, amely gyakran improvizált.
• [Guitar power chord] – Power akkord (gitár) – Erőteljes, két vagy három hangból álló akkord, gyakran használatos rock zenében.
• [Guitar tremolo picking] – Tremoló pengetés (gitár) – Gyors, ismétlődő pengetés, amely vibráló hatást kelt.
• [Guitar harmonic] – Harmónikusok (gitár) – Tiszta, csengő hang, amelyet a húrok bizonyos pontokon való megpengetésével érnek el.
• [Guitar bend] – Hajlítás (gitár) – A húr felfelé vagy lefelé húzása, hogy megváltoztassák a hangmagasságot.
• [Guitar slide] – Slide technika (gitár) – Egy hangról a másikra való áttérés csúsztatással, amely gördülékeny hatást kelt.
• [Guitar palm mute] – Palm mute technika (gitár) – A húrok tompítása a jobb kézzel, amely staccato és ritmusos hangzást hoz létre.

Zongora (Piano)

• [Piano solo] – Zongoraszóló – Zongoraszóló, amely virtuóz és dallamos játékot mutat be.
• [Piano arpeggio] – Zongoraarpeggio – Gyors akkordfelbontás, amely dallamos és könnyed hatást kelt.
• [Piano trill] – Trilla (zongora) – Két szomszédos hang gyors váltakozása, amely vibráló hangzást nyújt.
• [Piano glissando] – Glissando (zongora) – Egy hangról a másikra való gyors áttérés, amely gördülékeny és folyékony hangzást biztosít.
• [Piano staccato] – Staccato (zongora) – Rövid, szaggatott hangok, amelyek éles és ritmikus hatást keltenek.
• [Piano chord progression] – Akkordmenet (zongora) – Akkordok egymás utáni sorozata, amely harmonikus alapot biztosít.
• [Piano octave runs] – Oktávfutamok (zongora) – Oktávon belüli gyors futamok, amelyek dinamikus és energikus hangzást hoznak létre.
• [Piano pedal tone] – Pedálhang (zongora) – Egy folyamatosan tartott hang, amely alatt az akkordok változnak.
• [Piano syncopation] – Szinkópa (zongora) – Ütemek közötti váratlan hangsúlyok, amelyek ritmikus és izgalmas hatást keltenek.
• [Piano arpeggiated chord] – Arpeggiált akkord (zongora) – Egy akkord gyors, egymás utáni bontása, amely egyedi textúrát ad a zenéhez.

Szintetizátor (Synthesizer)

• [Synth pad] – Szintetizátor pad – Széles, atmoszférikus hangzás, amely hátteret biztosít a zenének.
• [Synth lead] – Szintetizátor lead – Fő dallam vagy vezető hangzás, amely a zene középpontjában áll.
• [Synth bassline] – Szintetizátor basszusvonal – Alapvető mély hangok, amelyek a zene ritmikus alapját képezik.
• [Synth arpeggio] – Szintetizátor arpeggio – Szintetizátor által generált gyors akkordfelbontás, amely dallamos textúrát biztosít.
• [Synth modulation] – Szintetizátor moduláció – Hangmagasság, szűrő vagy más paraméterek lassú változása, amely dinamikus hatást kelt.
• [Synth filter sweep] – Szűrő sweep (szintetizátor) – A szűrő frekvenciájának változása, amely hullámzó vagy pörgő hatást hoz létre.
• [Synth pulse wave] – Pulzushullám (szintetizátor) – Digitális impulzus hullámforma, amely szaggatott és karakteres hangzást ad.
• [Synth noise burst] – Zajkitörés (szintetizátor) – Rövid, zajos hangkitörés, amely drámai effektként szolgál.
• [Synth glissando] – Glissando (szintetizátor) – Folyamatos átmenet egyik hangmagasságról a másikra, amely gördülékeny és folyékony hangzást biztosít.
• [Synth LFO modulation] – LFO moduláció (szintetizátor) – Alacsony frekvenciájú oszcillátorral vezérelt moduláció, amely hullámzó és ciklikus hatást kelt.

Dobok (Drums)

• [Drum solo] – Dobszóló – Dobszóló, amely virtuóz és ritmikus játékot mutat be.
• [Drum fill] – Dob fill – Rövid ritmikus kiegészítés, amely átvezetést biztosít két zenei rész között.
• [Drum roll] – Dobpergés – Folyamatos, gyors ütés sorozat, amely feszültséget és izgalmat kelt.
• [Drum groove] – Dob groove – Állandó ritmikus minta, amely alapot biztosít a zenének.
• [Drum break] – Dob break – Rövid, hangsúlyos dobszakasz, amely megszakítja a zene áramlását.
• [Drum flam] – Flam (dob) – Két gyors egymásutáni ütés, amely vastagabb hangzást hoz létre.
• [Drum ghost notes] – Szellemhangok (dob) – Halk, finom ütésekkel létrehozott ritmikai árnyalatok.
• [Drum syncopation] – Szinkópa (dob) – Váratlan ritmikai hangsúlyok, amelyek izgalmas és változatos hatást keltenek.
• [Drum paradiddle] – Paradiddle (dob) – Jobb és bal kéz váltakozó mintázata, amely komplex ritmust eredményez.
• [Drum rimshot] – Rimshot (dob) – A dob peremének és membránjának egyszerre történő ütése, amely éles és pattogó hangzást biztosít.

Vonós Hangszerek (Strings)

• [Violin solo] – Hegedűszóló – Hegedűszóló, amely virtuóz és érzelmes játékot mutat be.
• [String pizzicato] – Pizzicato (vonós) – A vonós hangszerek húrjainak pengetése, amely rövid és szaggatott hangzást nyújt.
• [String legato] – Legato (vonós) – Folyamatos és gördülékeny átmenetek a hangok között, amely sima és áramló hangzást biztosít.
• [String tremolo] – Tremolo (vonós) – Gyors, ismétlődő mozdulatok a vonóval, amely vibráló hatást kelt.
• [String glissando] – Glissando (vonós) – Egy hangról a másikra való átmenet csúsztatással, amely gördülékeny és folyamatos hangzást nyújt.
• [String harmonic] – Harmónikusok (vonós) – Tiszta, csengő hangok, amelyeket a húr speciális pontjainak megérintésével érnek el.
• [String staccato] – Staccato (vonós) – Rövid, szaggatott hangok, amelyek éles és ritmikus hatást keltenek.
• [String spiccato] – Spiccato (vonós) – A vonó rövid, pattogó mozdulata, amely könnyed és játékos hangzást nyújt.
• [String arpeggio] – Arpeggio (vonós) – Akkordok gyors egymásutánban való eljátszása, amely dallamos hatást kelt.
• [String portamento] – Portamento (vonós) – Egy hangról a másikra való fokozatos átmenet, amely sima és gördülékeny hangzást biztosít.

Példák a Helyettesítésre

1. [Soft {instrument} intro]
   • Példa: [Soft piano intro], [Soft guitar intro]
2. [Tear-filled {vocalist} vocalization]
   • Példa: [Tear-filled female vocalization], [Tear-filled male vocalization]
3. [Massive orchestral and rock finale with soaring {instrument} solo]
   • Példa: [Massive orchestral and rock finale with soaring guitar solo], [Massive orchestral and rock finale with soaring violin solo]
4. [Quiet ending with {instrument}]
   • Példa: [Quiet ending with piano], [Quiet ending with flute]